Tövisről vérharmat csepeg

Dsida Jenő költeményéről

Amikor Dsida Jenő verseit újraolvasom, gyakran eszembe jut a költőnek az a megállapítása, hogy „az igazság csak esetlegesség az irodalomban, a szépség pedig szükségképpeni”. Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy Dsida költészetében és általában a költészetben éppen a szépség világítja meg az igazságot. Ez történik az 1936-ban írott Út a Kálváriára soraiban is, amely címével a Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megidéző stációkra utal.

Ámítás nélkül és iróniával

Vetró András szobrász kiállítása

A Miskolci Tél elnevezésű fesztivál rangos rendezvényére, Vetró András kézdivásárhelyi szobrász kiállítására a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében került sor. A megnyitón Mózes Huba irodalom- és művelődéstörténész hangsúlyozta, hogy a művész szobraiban, plasztikáiban az anyag valósággal átszellemül, mély gondolatok hordozójává válik.

Olaszországi zarándoklaton — Scheffler Jánossal

A boldoggá avatás alkalmával egy régi, 1933-as olaszországi zarándokút emlékeit idézzük fel Dsida Jenő, neves erdélyi költő segítségével. A zarándokutat az 1933-as szentév alkalmával a katolikus szellemiségű Erdélyi Lapok szervezte több mint háromszáz erdélyi magyar számára. A csoport szellemi vezetője Scheffler János teológiai tanár és Bánáss László pápai kamarás volt. Az Erdélyi Lapok szerkesztőségének munkatársaként Dsida Jenő nemcsak résztvevője, de szervezője is volt ennek a felemelő utazásnak. Úti élményeit előbb az Erdélyi Lapokban közölte folytatásokban 1933. május 7-e és június 4-e között, majd ugyanabban az évben Magyar karaván Itálián keresztül címmel kötetbe szerkesztve is megjelentette az Erdélyi Lapok kiadásában.

„Aranyszőke magyarruhás fiúcska”

Ottó főherceg 1916-ban, ahogyan Bánffy Miklós látta

Bánffy Miklóst, írói álnevén Kisbán Miklóst legtöbben az Erdélyi történet című trilógia szerzőjeként ismerik. A műben az 1904 és 1914 közötti Ferenc József-i korszak erdélyi és magyarországi arisztokráciájának hanyatlását tárja az olvasók elé hitelesen, hiszen ő maga is erdélyi arisztokrata család sarjaként született Kolozsváron.