Amikor Dsida Jenő verseit újraolvasom, gyakran eszembe jut a költőnek az a megállapítása, hogy „az igazság csak esetlegesség az irodalomban, a szépség pedig szükségképpeni”. Egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy Dsida költészetében és általában a költészetben éppen a szépség világítja meg az igazságot. Ez történik az 1936-ban írott Út a Kálváriára soraiban is, amely címével a Krisztus kínszenvedését és kereszthalálát megidéző stációkra utal.
A Miskolci Tél elnevezésű fesztivál rangos rendezvényére, Vetró András kézdivásárhelyi szobrász kiállítására a Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében került sor. A megnyitón Mózes Huba irodalom- és művelődéstörténész hangsúlyozta, hogy a művész szobraiban, plasztikáiban az anyag valósággal átszellemül, mély gondolatok hordozójává válik.
Kettős évforduló alkalmával emlékezünk. Száz évvel ezelőtt, 1911-ben nyitotta meg kapuit a híres kolozsvári leánynevelő intézet, a Marianum, és hetvenöt évvel ezelőtt hunyt el alapítója, építtetője, Hirschler József, a kolozsvári Szent Mihály-templom plébánosa, főesperes, kanonok, pápai prelátus.
A boldoggá avatás alkalmával egy régi, 1933-as olaszországi zarándokút emlékeit idézzük fel Dsida Jenő, neves erdélyi költő segítségével. A zarándokutat az 1933-as szentév alkalmával a katolikus szellemiségű Erdélyi Lapok szervezte több mint háromszáz erdélyi magyar számára. A csoport szellemi vezetője Scheffler János teológiai tanár és Bánáss László pápai kamarás volt. Az Erdélyi Lapok szerkesztőségének munkatársaként Dsida Jenő nemcsak résztvevője, de szervezője is volt ennek a felemelő utazásnak. Úti élményeit előbb az Erdélyi Lapokban közölte folytatásokban 1933. május 7-e és június 4-e között, majd ugyanabban az évben Magyar karaván Itálián keresztül címmel kötetbe szerkesztve is megjelentette az Erdélyi Lapok kiadásában.
Bánffy Miklóst, írói álnevén Kisbán Miklóst legtöbben az Erdélyi történet című trilógia szerzőjeként ismerik. A műben az 1904 és 1914 közötti Ferenc József-i korszak erdélyi és magyarországi arisztokráciájának hanyatlását tárja az olvasók elé hitelesen, hiszen ő maga is erdélyi arisztokrata család sarjaként született Kolozsváron.
