Sok cserepes növényt már egyetlen házon kívül töltött hétvégénk is megvisel, különösen, ha a cserép falát folyamatosan éri a napsugárzás. Ha hétvégére távozunk, tegyük árnyékba, hosszabb távollét előtt pedig úgy öntözzük meg őket, hogy az alátétedényben is álljon a víz.
„Útközben megállunk az 1606-os zsitvatoroki békére emlékeztető harangoknál. Vajon mikor kondul meg végre a magyar–szlovák megbékélés harangja?”
A magyar–szlovák viszony – álságos lenne szépíteni – mélypontra jutott. Amikor 2004-ben az Európai Unió felé lépdelt mindkét ország, a hazai politikusok harsányan hirdették: íme, a megoldás! Ehelyett azt tapasztaljuk, a politikában és a médiában elemi erővel törnek fel az indulatok. Szlovákok a magyarokat, magyarok a szlovákokat vádolják ezért – közben ott a mintegy félmilliós felvidéki magyarság, amely élni akar.
Vasárnap a szatmárnémeti „nagytemplomban”, az Urunk Mennybemenetele-székesegyházban avatják boldoggá Scheffler János szatmári vértanú püspököt. Közel húszezer embert várnak a helyi idő szerint tíz órakor (magyarországi idő szerint kilenckor) kezdődő ünnepségre, amelyre a bazilika előtti téren kerül sor.
Gál Kinga fideszes EPképviselő meghívására Csaba testvért közel húsz munkatársa, a napközi és bentlakásos otthonok vezetői is elkísérték a brüsszeli átadóünnepségre, a díj odaítélése az ő munkájuk elismerését is jelenti.
Az emberiségnek kezdettől fogva meg nem szűnő kísértése, hogy a tudást bálványozza és olyan értéknek tartsa, amely az ember boldogságát vagy legalábbis emberhez méltó boldogulását a leghathatósabban mozdítja elő. Ha ez így volna, akkor Isten könyvének, az evangéliumnak tudományos enciklopédiának kellene lennie, mégpedig a legmagasabb szintűnek, hogy túlszárnyaljon minden emberi tudományt.
A kommunikáció soha nem látott/tapasztalt árama ömlik el a ma emberének életén. A zsolozsma egyes imaóráinak kezdő szavai evangelizáló erővel bírnak, hogy mindennapjainkban minden szó, információ vagy türelmes végighallgatás a legszentebb Szentháromság felénk irányuló „üdvözítő kommunikációjába” kapcsolódhasson. A nap során elsőként végzett imaóra, amely lehet az olvasmányos imaóra vagy a reggeli dicséret, a következő párbeszédes formulával kezdődik:
A vatikáni grottákban, a magyar kápolnában a szentek sorában Portugáliai Szent Erzsébet domborműve, Kiss Kovács Gyula alkotása is látható. A hagiográfiai irodalom kezdettől kapcsolatba hozta a Dénes portugál királlyal házasságot kötött Erzsébetet az Árpádházzal. 1277-ben született, és 1336-ban halt meg. II. Endre király dédunokája, Árpád-házi Szent Erzsébet másodfokú unokahúga volt. Apja III. Péter aragóniai király, anyja Konstanza, Manfréd szicíliai király leánya. Amikor arról értekezik a történetíró, hogy a házasság „politikai meggondolások alapján” köttetett, érdemes lenne a középkor dinasztikus viszonyai és a szentség közötti kapcsolatot áttekinteni.
A bizánci rítusban mindenszentek vasárnapja (a pünkösdöt követő vasárnap) után kezdődik és június 28-áig tart az apostolfejedelmek böjtje. Hossza a húsvét időpontjától függően változó, ebben az évben csupán kilenc nap. Böjti fegyelme nem olyan szigorú, mint a nagyböjté. Bár eredete igen ősi, az ókeresztény korra megy vissza, kialakulása inkább a gyakorlati vallásos élet böjt-ünnep ritmusához köthető. A pünkösdi ünneplés után ismét böjtöléssel tesszük készségessé lelkünket az Úr követésére. Később a böjthöz kötötték az apostolok személyét, akik a böjtben „példáink és tanítóink”.