A „teremteni kívánó magyar emberek seregszemléjét”, vagyis a Magyarok Országos Gyűlését (MOGY) idén is a Kunszentmiklós melletti Bösztörpusztán rendezték. Az augusztus 12. és 15. közötti négy napon összesen száznegyvenezer ember látogatta meg a tábort – az utolsó nap főként a környezet helyreállításával telt, hiszen a Kiskunsági Nemzeti Park területén jártunk.
Fiatalabb leányomat megdorgáltuk valamiért. Lehajtotta a fejét, és egy idő múlva megszólalt: – Jó a Feri bátyjáéknak. – Miért? – kérdeztük. – Nincs gyerekük, nem kell vele mérgelődni.
Egyik első tavaszi virágunk, a kankalin cserepes dísznövényként ott kelleti magát minden virágüzletben, nemesített változatai sok színárnyalatban kaphatóak. Ám jóval azelőtt, hogy a növénynemesítők figyelmét felkeltette, már ismert gyógynövény volt.
Gyógyászati szempontból a nálunk erdőkben és cserjés helyeken előforduló orvosi kankalin (Primula veris) és a szártalan kankalin (Primula vulgaris) értékes.
Legalábbis Kosztolányi Dezső szerint, aki szenvedélyesen szerette a teát. Egy rövidke, A Hét hasábjain 1910-ben megjelent filozofikus írásában tökéletes jellemzést ad e különleges italról: „A többi italok követelőznek. Elveszik valaminket, vagy adnak valamit, megváltoztatnak. Ez csak kihozza, hangsúlyozza, aláhúzza igazi valónkat, megmutat önmagunknak, az arcunkat tükrözi. (…) A hangulatok egész skáláját tudom vele kifejezni. Az, aki ügyes szakácsa az érzéseinek, a virágzó teabokor minden varázsát bele tudja csempészni a csészéjébe.”
Toruň gyönyörű történelmi város Lengyelország középső vidékén, óvárosi negyede szerepel az UNESCO világörökség-listáján. A település leghíresebb szülötte Mikołaj Kopernik (1473– 1543), az általánosan használt latin névváltozatban Kopernikusz.
Az esélyegyenlőségre való felhívás különleges módjának lehettünk tanúi február végén: hazánkban először rendeztek kerekes székes szépségversenyt. A szépségiparban, ahol mindenkinek az elvárásokhoz kell igazodnia és a tökéletesség látszatát kell keltenie, felszabadító érzés volt látni: egy nő szépsége sokkal több a trendeknél, és a külsőn kívül igenis fontos része a személyiség és a helytállás.
Otthon járó emlékeim böjtidőben falum templomába vezetnek. A vasárnap délutáni órákban, a litániák előtt előimádkozó asszonyok intonációjával megszólalt a népi passióváltozat ki tudja, hány versszaka, vagy péntekenként a keresztútjáráskor a szívbe markoló szöveg, dallam a Jézust kereső Szűz Mária fájdalmáról:
Elment Szűz Mária Szent Fiát keresni,
Hegyeket, völgyeket mindenütt kérdezni,
Kérdi eget, földet, a magas felhőket,
Nem látták Fiamat, kedves magzatomat?
A modern, racionális teológia egyre kevesebb érdeklődést mutat az ég „lakói”, az angyalok iránt. De vajon mindig így volt ez? Egyáltalán honnan erednek az angelológia megállapításai? A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola és a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Angyalok az ókortól Szent Tamásig című tanulmánykötet angyaltani ismereteink forrásait mutatja be.