Minden csésze tea önportré

Mindez azon a hangulatos teadélutánon ötlött eszembe, amelyet február utolsó szombatján az Ercsi Egészséges Életmód Egyesület rendezett. A kisváros művelődési házának nagyterme teaházzá alakult, a szépen terített asztalokon süteményestálak sorakoztak, a teához elengedhetetlen forró vizet szamovárokban szervírozták. A lelkes szervezők különleges teaterítékekből kiállítást rendeztek, a teával kapcsolatos totót állítottak össze, versenyt hirdettek a házi készítésű süteményeknek és kreatív tárgyaknak. Az egyik népszerű fővárosi teaház munkatársa beszélt a teafélékről és a különböző teázási hagyományokról, hangsúlyozva, hogy Magyarországon még kevéssé elterjedt e nemes szokás, bár a tea nemcsak élvezeti cikk, az egészséges táplálkozásban is fontos szerepet tölt be. Ha az egyesület hosszú távú terve valóra válik, néhány év múlva e Duna-parti városka teafesztiválnak adhat otthont. Addig is érdemes alaposabban megismerkedni e finom nedűvel.

A rózsabokorhoz hasonló teacserjét Kínában, Indiában, Srí Lankán, Tajvanon, Japánban, Nepálban, Ausztráliában és Kenyában termesztik. A leveleiből készült illatos főzetet kezdetben orvosságként itták. Minden tea kedvező élettani hatású, s fogyasztása egészséges, ugyanis számos antioxidáns vegyületet tartalmaz, így jót tesz a szív- és érrendszernek, csökkenti a koleszterinszintet. Ha naponta háromszor teát iszunk, tizenegy százalékkal csökken a szívinfarktus veszélye. A közhiedelemmel szemben ez minden teára igaz, nemcsak a zöldre. A kínai bölcsek úgy vélték, a tea frissíti és tisztítja a szellemi képességeket, s elűzi az álmosságot. Bár kezdetben az uralkodók itala volt, később széles körben elterjedt, s az egyre szaporodó teaházak a közösségi élet fontos színterei lettek. Egy csésze ízletes tea mellett az ember elfeledkezhet a világ zajáról, s szabadon álmodozhat. Kis időre kiszakadva a rohanó, zajos világból néha üljünk le, s fedezzük fel a fekete, vörös vagy akár fehér teában rejlő különleges ízharmóniát – s benne akár önmagunkat is.