Év eleje óta ismerjük a szentatya idei első nemzetközi útiprogramját. Március 23-ától 29-éig két országot keres fel: Mexikót és Kubát. Miért éppen ezt a két országot?
A legnépesebb latin-amerikai országban, Mexikóban a latin-amerikai országok függetlenné válásának kétszázadik évfordulóját kívánja megünnepelni. Látogatása tehát az egész földrésznek szól. Beszédeiben az egész földrész főpásztoraihoz és hívő népéhez fordul.
Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
A váci székesegyházban rendezik meg április 14-én, szombaton 9 és 21 óra között az isteni irgalmasság konferenciáját, Bizalom az irgalmas Istenben címmel.
Hamvazószerda óta minden este nyolc órakor a nemzetért imádkoznak valamely kárpát-medencei kegyhelyen, így Bodollón, Celldömölkön, Doroszlón, Máriapócson vagy Csíksomlyón. Március 10-étől Mátraverebély-Szentkút is csatlakozott a közös imádsághoz – ott szombatonként fohászkodnak a nemzetért a ferences szerzetesek.
Egy veterán magyar író a minap politikai menedékjogért folyamodott Kanadában. Azért éppen ott, mert tetszett neki a Tamás bátya kunyhója. Az ősszel azt írta az Amerikai Magyar Népszavában, hogy a magyar genetikusan alattvaló, s e rasszista náci beszéd miatt megfosztották fővárosi díszpolgári címétől. Jó keresztényként kívánjunk neki napsugaras kanadai éveket. Elkóborolt bár a nyájtól, azért még ehhez a nyájhoz tartozik.
Nagyon együgyű kérdést olvastam az újságban: Való-e keresztény embernek a politika? Persze megértem, hogy nálunk ez a kérdés még felmerülhet, mert az idősebb nemzedékek a diktatúra évtizedeiben megszokhatták, hogy politizálni annyi, mint a marxista pártot és „népfrontot” támogatni. A fiatalabb nemzedékek pedig szinte semmiféle eligazítást sem kaptak tanulmányaik során arról, mi is a politika. Amit mégis tudnak róla, az kiábrándító számukra.
A hazánk ellen folyó uniós politikai hadjárat jót is hozott: bebizonyosodott, hogy a nemzetközi színtéren vannak barátaink. A litván és lengyel vezető politikusok Magyarország melletti kiállása ennek egyértelmű bizonyítéka. Lapunk február 12-i számában beszámoltunk arról, hogy január 21-én, a budapesti békemenettel azonos időben több lengyel nagyvárosban is rokonszenvtüntetést tartottak.
Bár sokan úgy gondolhatják, csupán a fővárosban élőket érinti a Budapesti Közlekedési Vállalat csődközeli helyzete, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a cég fizetésképtelensége a főváros önkormányzatának fizetésképtelenségéhez, az utóbbi pedig az országéhoz vezethet.