Itt a tavasz, nyílik a természet, gyümölcsfáink is új erőre kapnak. Ám köztudott, hogy termesztett gyümölcsfajtáink sokszínűsége az elmúlt évtizedek kereskedelmi és gazdálkodási folyamatainak egyik káros következményeként vészesen lecsökkent. A Kárpát-medence gyümölcstermesztése természeti örökség és nemzeti kincs. Ártéri erdőinkben egykor gyümölcsösök voltak, ezeket nevezték gyümölcsényeknek.
„Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs.” Hányszor hallottuk és halljuk ezt a versikét, amikor anyuka-apuka-nagyszülő fogja a kezét az éppen csak járni kezdő gyermeknek. Minden lépés siker! Az sem baj, ha lecsücsülünk két „sétálunk” után – van idő pihenni. Ha elesünk is, semmi vész – a lényeg a lépés, nem az esés! Bele sem gondolunk ilyenkor, hogy hány száz és ezer kilométer áll a csöppség előtt.
Köztudott, hogy Szent Benedek hazai rendje a rendszerváltás után óvatos bölcsességgel alig igényelt vissza és nem alapított új iskolákat. Igaz ez Tihannyal kapcsolatban is, melynek neve összeforrt a bencés apátsággal és az ott élő atyákkal: a Balaton-parti településen sem állt szándékában a közösségnek, hogy oktatási intézményt tartson fenn.
Európai uniós támogatásból újítják fel a Lippához tartozó máriaradnai bazilikát és a mellette lévő kolostort. A román régiófejlesztési és turisztikai miniszter, Cristian Petrescu március 1-jén írta alá a Mária-kegyhely restaurálásáról is szóló szerződést.
Az ember és annak valódi java nyerjen elsőbbséget a gazdasági tevékenységben is, mert az alapvető tőke, amelyet védelmezni és értékelni kell, az ember – mutatott rá az olasz püspöki konferencia elnöke, Angelo Bagnasco bíboros, aki a híres londoni közgazdasági egyetemen, a London School of Economicson tartott előadást a közelmúltban.
Keresztényüldözés – sokan az ókorhoz kapcsolják e fogalmat, holott napjainkban is sokfelé mindennapi valóság. Elsősorban az iszlám világban, ahol olyan méreteket öltött, hogy a Newsweek amerikai hírmagazin példákkal alátámasztott átfogó elemzése szerint indokolt világméretű riadót fújni miatta. Az utóbbi időszak eseményeinek és irányzatainak elemzése ahhoz a megállapításhoz vezetett, hogy az iszlamofóbia mérete és keménysége eltörpül a muzulmán többségű országokban általánossá vált keresztényellenesség mellett.
Kilencedik alkalommal találkoztak március első napjaiban, Budapesten a határon túli középiskolás fiatalok és tanáraik, hogy ismerkedjenek egymással, s keressék azokat a lehetőségeket, melyek elősegítik hatékonyabb együttműködésüket.
A Rákóczi Szövetség szervezésében tartott vezetőképzőn negyven magyarországi, erdélyi, felvidéki, délvidéki és horvátországi középiskolából száztizennyolcan vettek részt. (A kárpátaljaiak „vízumproblémák miatt” távol maradtak a találkozóról.) Az előadások hagyományosan az érték és az ifjúság témakörét ölelték fel.
Az Új Evangelizáció Pápai Tanácsát 2010-ben hozta létre XVI. Benedek pápa azzal a céllal, hogy előmozdítsa az új evangelizációt a keresztény gyökerű országokban. Úgy ítélte meg, tenni kell valamit, hogy a hittől és Istentől távolodó társadalmak ismét meghallják az evangéliumi szót és észrevegyék a keresztény értékeket. Tavaly a pápai tanács a szentatya szándéka szerint tizenkét európai nagyvárosban, így Budapesten is meghirdette a metropoliszok missziója nevet viselő programot.