Beszélgetés Hámori József agykutatóval

Mi történik, ha nem tornáztatjuk az agyunkat? Hogyan kerülhetjük el, hogy elromoljon? Miért baj, ha unatkozunk? Tudományos pályája főbb pontjai mellett errről is beszélgettünk Hámori József Széchenyi-díjas agykutatóval, akadémikussal, aki nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját.

– John Eccles Nobel-díjas tudós szerint az univerzum legszebb és legbonyolultabb terméke az emberi agy, amely mintegy kétszázmilliárd idegsejtből és az ezek közötti tízezerszer több kapcsolatból áll. Fantasztikus hálózat. Ám ez a bonyolult szerkezet elromolhat. Az idegsejtek működéséhez oxigénre van szükség. Az oxigén ereinken, a véráramon keresztül jut el az agyba. Ha azonban – például egészségtelen táplálkozás miatt – ereink elmeszesednek és összeszűkülnek, nem képesek megfelelően szállítani az oxigént, s kevesebb kerül belőle az agyba. Ennek következtében agyvérzés alakulhat ki. Az agykutatásnak köszönhetően azonban ma már kiváló módszereink vannak annak megállapítására, hogy milyen az agy vérellátása, jól működik-e ez a csodálatos szerkezet.

A Farkas család Ónod szűk, középkort idéző utcáinak egyikében él. Nagy sarokházban jutott nekik albérlet. A lakásban gyerekek cikáznak. Két szobában él a héttagú család, a harmadik, kicsi szoba Papp Ritáé, a tizenkét éves kislányé, aki tavaly november óta egy másik gyermek szívével él. Rita története akkor is megrázó lenne, ha nem állnánk éppen húsvét előtt. Azok, akik gyógyulását és az egészséges világba való minél gyorsabb visszailleszkedését segítették és segítik, a bajt látván azonnal léptek. Ónod polgármestere és az egri főegyházmegyei karitász vezetője, Árvai Ferenc tudta, mi a dolga. Azt is tudták, hogy számíthatnak egymásra, hiszen a két évvel korábbi nagy árvíz idején már dolgoztak együtt.