A megtalált hit leképezése

Létezhet-e vallásos festészet napjainkban? A válasz nem egyszerű. Lehet szép képeket festeni, de ezek az alkotások valószínűleg nem lesznek többek, mint a kereskedelmi festészet tucattermékei. Lehetnek akár magas fokú szakmai virtuozitással előadottak is, mégis megmaradnak terméknek, nem válhatnak művészetté, mert hiányozni fog belőlük az a filozófiai viszonyulás téma és formai megvalósulás között, az a sajátos eszmei kapcsolat, amelyet – hogy irodalmi példával világítsuk meg, mire gondolunk – Petrarca is keresett egy más viszonyrendszerben: turisztika és természetfilozófia, ad absurdum: istenkeresés, a Mont Ventoux megmászásakor.

„A metsző élesség művészi szempontból végzetes”

Festői és modern fényképek a Szépművészeti Múzeumban

„A mai nappal a festészet meghalt!” – kiáltott fel az első dagerrotípiák láttán Paul Delaroche, a francia historizmus népszerű festője. Akkoriban sokan tényleg azt hitték, hogy a fotó leválthatja a táblaképfestészet műfaját. „A dagerrotípiák finom ábrázolásmódja minden elképzelést fölülmúló tökéletességet mutat. A vonalak pontos rajzát, a formák tisztaságát legteljesebben a fénykép tudja megvalósítani” – írta Delaroche. Az alkotóknak nem kell hosszú órákat tölteniük a műteremben portrék festésével, a hosszadalmas ülések helyett néhány perc alatt kész a fotó…

Rejtek

Vers

          Az erdőnk
rozsda, rozsdabarna,
         az erdőnk mély,
magas, setét,
        tisztásunk
zöldje megvakítna,
        de magára
gyújtja mezét.

A Névmás

Vers

            Lehet eltűnő
hiányérzet,
            mely nyomdokába
beleéget,
           lehet jelenlét,
mely hiányom,

Idesereglik, ami tovatűnt…

József Attila közelében

Üveglapok alatt lapuló levelek, verskéziratok. Fotók, amelyek felráznak s kijózanítanak, ahogy a vonat szaggatta ing, az írógép és a falakra rótt versrészletek is. József Attiláról mesélnek, aki csak posztumusz kaphatta meg a Kossuth-díjat. A hetvenöt esztendővel ezelőtt elhunyt költő a balatonszárszói Horváth panzióból indult örökkévalóságba vezető esti sétájára. A hírt, hogy meghalt, Fekete, a falu bolondja vitte Jolánnak és Etusnak…

A 80 huszár – harmincöt év múltán

Belső térkép

Az utóbbi években gyakran hallani egy-egy magyar film nemzetközi szemlén aratott sikeréről, s ugyanakkor arról, hogy a hazai filmek nézettsége alig mérhető: a tízezret meghaladó nézőszám hovatovább szenzációnak számít. Magyar filmről szólva, érdeklődést a közelmúltban leginkább az keltett, hány száz millió forint tűnt el készítése vagy készítésének „szándéknyilatkozata” ürügyén. Vagyis a rendszerváltozás a filmkockákon keresztül nézve nem mondható sikertörténetnek.