Teremtő zümmögés

Szerző:

Egy spanyolországi sziklarajz tanúsága szerint az ember ősidők óta ismeri és fogyasztja a mézet, mely a virágok nektárjának és növényi nedveknek a méhek által átalakított terméke. Már az Ószövetségben is olvashatunk a méz szüreteléséről, mértékletes fogyasztásának jótékony hatásairól. Állítólag Einstein mondta, hogy ha a méhek eltűnnek a Föld színéről, az emberi faj ezt csupán négy évvel éli túl. Akár igaz e vélekedés, akár nem, vigyáznunk kell arra, hogy ne veszélyeztessük a méhek életét és munkáját.

Papírkatedrális épül Új-Zélandon

Szerző:

Tavaly februárban 6,3 erősségű földrengés, majd később több utórengés is megrázta Új-Zélandot. A legnagyobb pusztítás Christchurch városát érte. Sokan a romok között rekedtek, a háromszázezer lakosú településen több százan életüket vesztették. A város lakói az utóbbi egy évben sokat tettek a romba dőlt házak és életek újjáépítéséért. A gyász mellett a város visszatért vagy legalábbis igyekszik visszatérni a régi kerékvágásba.

Gucci-virágok a Zsolnay-étkészleten

Szerző:

A Zsolnay név minden magyar számára ismerősen cseng. A Gucci szó hallatán pedig főként a hölgyek szíve dobban nagyot. Hiszen az olasz márkanévvel jelzett táskával vagy cipővel ha nem is szebbé, mindenesetre stílusosabbá válhat az életünk. Igaz, ez a fajta „stílus” pénzbe kerül. Mégpedig elég sokba… Guccio Gucci hajdani firenzei nyeregkészítő utódai ma világcéget vezetnek. A név pedig már nemcsak bőrárut, hanem ruhát, órát, napszemüveget, parfümöt és számtalan luxuscikket is fémjelez. Ez év áprilisa óta összefonódott a pécsi porcelánnal, vagyis a Zsolnayval is.

Fedezzük fel újra a hit útját!

Szerző:

Könyvespolcra

„Mit kell tennünk, hogy Istennek tetsző dolgot cselekedjünk” – kérdezzük Jézus eucharisztikus beszédének hallgatóival. A választ ismerjük: „Istennek tetsző cselekedet az, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.”

Párbeszédben

Szerző:

Könyvespolcra

Kétségtelen, hogy sokan csak azért fordulnak a keleti vallások felé, mert elvesztették a saját hagyományukkal való kapcsolatot, vagy egyszerűen azért, mert ez most a divat. De több katolikus gondolkodó, akik hosszú évekig a Távol-Keleten éltek – mint Anthony de Mello vagy Willigis Jäger –, úgy építették be a keleti vallási nézetek bizonyos részeit gondolkodásukba, hogy közben katolikus hitüket is megtartották. Erre a területre fokozottan igaz, hogy semmi sem lezárt – hivatalos részről de Mello és Jäger nézetei is komoly bírálatot kaptak –, még minden csak kísérleti fázisban van. Bede Griffiths – aki C. S. Lewis tanítványa volt – Kelet és Nyugat házassága című könyve is ilyen próbálkozásnak tekinthető.

Mágia

Szerző:

Parallax – nézetek kora

A nagy vallási hagyományok – különösen a kereszténység – éles határvonalat húznak a vallás és a mágia között. Ami vallás, az pozitív erőforrás, isteni közelség és távlat. Ami mágia, az gyanús, lehúzó és kiszolgáltatottá tesz. A felvilágosodás alapállása egybefonta a vallás- és mágiaellenességet, mondván: az ész világosságánál nem állhatnak meg ezek a sötét erők. A vallásról, mágiáról és értelemről való gondolkodás e tisztának látszó kategóriái azonban csak a felszínes megközelítés és hatalomittas érdekek tükrében ilyen egyértelműek, az elemzések és a valósággal való érdemi találkozások árnyaltabb képet mutatnak.

Halált hozó kötél és a dicsőség útja

Szerző:


Újratemetik Vezér Ferenc mártír pálos szerzetest Vezér Ferencet, az 1951-ben kivégzett pálos szerzetest április 30-án temetik újra Pálosszentkúton. A szertartást Schönberger Jenő szatmári püspök végzi, a szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek.

Szelíden sorakoznak az életrajzi adatok. Vezér György 1914. március 23-án született a Szatmár megyei Szaniszló faluban. 1926-ban a szaléziak Esztergomban lévő intézetében tanult, majd az ottani bencés gimnáziumban érettségizett. 1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette föl. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait.

Eseménytelenek a hétköznapjaink?

Szerző:

Nézőtér

Már húsz éve annak, hogy a mozik nagy sikerrel bemutatták a Világok arca: Baraka című filmet. Ennek az alkotásnak az volt a különlegessége, hogy nem volt cselekménye, az ember világát természetfilmes eszközökkel mutatta be. Mindezt szavak nélkül, így juttatva nagyobb teret a képeknek és nem utolsósorban a zenének. Tony és Ridley Scott rendezők most hasonló különlegességgel rukkoltak elő. Felhívást tettek közzé, hogy 2010. július 24-én, aki csak teheti, vegye filmre azt, amit ezen a napon fontosnak tart.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült