Papp László, végállomás
Van még jó hírünk
A nyári olimpia alkalmából alternatív neveket viselnek a londoni metrómegállók: a földalatti-hálózat háromszázhatvanegy állomását nevezték át egy-egy ötkarikás bajnok vagy világhírű sportoló után.
Egy torony őrei
Egyházi tulajdon lehet Szeged legértékesebb műemléke
„A Dömötör-tornyot, Szeged legrégibb, Árpád-kori műemlékét Móra Ferenc egyik tárcájában Sebestyén-toronynak nevezte. Nem elírásból, hanem az elnevezés szándékával. Az Alföld ritka múltú, épen maradt, történelmi nevezetességű építményét ugyanis Cs. Sebestyén Károlynak köszönheti az utókor.
A megújulás üzenete
Nemeshegyi Péter gondolatai a II. vatikáni zsinatról
A II. vatikáni zsinat tanításának jelentőségéről és megvalósításáról tartott előadást Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes a budapesti Párbeszéd Házában április 18-án. A kilencvenedik életévében járó, évtizedeken át misszionáriusként Japánban tevékenykedő lelkipásztor készséggel összegezte lapunk olvasói számára a témával kapcsolatos meglátásait.
– Előadásom során a zsinati dokumentumok alapján tizenhét pontban összefoglaltam, milyen újdonságokat hozott ez az 1962 és 1965 között lezajlott tanácskozás. E pontokból most csak néhányat ragadok ki. Felvezetésként érdemes megemlíteni, hogy a XX. század egyik legnevesebb teológusa, Karl Rahner egy érdekes tanulmányában három nagy korszakra osztja az egyháztörténelmet.
Kegyelmi időben
Beszélgetés Puskás Attila dogmatikaprofesszorral a teológia „stílusváltásáról” és a lélekvándorlásról
„A teológiai álláspontok észrevétlenül is áthatják a hívő élet valamennyi dimenzióját és cselekvésformáját.” Értelmesen gondolkodni Istenről címmel néhány héttel ezelőtt megjelent írásunk egyebek mellett a teológia művelésének felfrissítését és naprakészségét szorgalmazta. A „stílusváltásról”, a fiatalok, egyetemi hallgatók érdeklődésének irányairól és konkrét „olvasói kérdésekről” is beszélgettünk Puskás Attilával, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának dogmatikaprofesszorával.
Egy ajtó kinyílt
Anyák napi beszélgetés születésről, halálról, gyermekvállalásról
„Életem fordulópontja a 2008-as év: ebben az évben született és meghalt, majd fogant egy gyermekem” – írja blogjában Salamin Ágnes. A négy gyermeket nevelő asszony nemcsak saját és családja történetét írta újra, hanem mindazokét, akiket megérintett személyes története. Anyák napi interjúnkban a megfogant élet minden körülmények között való vállalásáról, születés és halál együvé tartozásáról beszélgettünk.
Gyerekszáj
Tömör védőbeszéd
Édesanyám, aki hat elemit végzett, egyszerű parasztasszony volt, éppen meglátogatott minket. A megszokottnál is szigorúbban, indulatosabban szidott gyarapodó könyvtáram miatt, hogy miért költöm ilyen fölösleges luxuscikkekre a pénzem, s miért foglalom el még a pakolóhelyet is otthon. „Nekem csak egy imakönyvem van, mégse cserélnék senkivel!” Körülöttünk somfordáló kislányom, Lilla a könyvespolcra mutatva, édesanyáméhoz hasonló, szigorú, rendreutasító hangon ezekkel a szavakkal kelt védelmemre: „Nagymama, ez mind imakönyv!”
A házipatika növényei
Kakukkfű és palástfű
A kakukkfüvet fűszernövényként tartjuk számon, a palástfüvet pedig sziklakertek ékességeként becsüljük. Ugyanakkor mindkettő fontos gyógynövény is.
Az első tavaszi napsugarak hatására kibújnak a földből a kakukkfű (Thymus vulgaris) friss hajtásai, majd május-júniusban balzsamos illatot árasztanak bíborvörös vagy rózsaszín virágai. A szárak 10–40 centiméter hosszúak, és általában elheverők. Az apró, hosszúkás levelek az elágazó szárak mentén fejlődnek.