A kopt pápa példája

A megemlékezésen részt vett Alberto Bottari de Castello érsek, az Apostoli Szentszék magyarországi nunciusa; Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek; Hóvári János, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára és több arab állam magyarországi nagykövete.

A kormányfő kereszténydemokrata helyettese úgy fogalmazott: III. Senuda jó pásztora volt a rábízott közösségnek, s az Egyiptomban élő és a világban szétszóródott valamennyi kopt keresztény atyjaként tisztelte. Semjén Zsolt kiemelte: a kopt egyházfő életműve példaként áll a világ előtt. Imái „ma is velünk vannak, történelmi látogatásával beírta magát nemzetünk szívébe”.
III. Senuda a világ egyik legősibb keresztény egyházának, a tízmilliósra becsült egyiptomi kopt közösségnek volt karizmatikus vezetője. A történész végzettségű férfit 1971-ben választották meg a kopt egyház élére. Az akkori egyiptomi hatalom 1981 és 1985 között száműzte, ekkor egy kolostorba vonult vissza.

Sokszor adott hangot markáns véleményének az Egyiptomot érintő kérdésekben. A kopt egyházban ökumenikus nyitást valósított meg, a keleti ortodoxia képviselői mellett 2000-ben találkozott Boldog II. János Pál pápával is. Magyarországon 1996-ban járt először, szerzetesként kereste fel Pannonhalmát.

Az egyiptomi egyházi szóhasználatban kopt pápának nevezett III. Senudát nyolcvannyolc éves korában, Egyiptomban érte a halál idén március 17-én.

Az egyiptomi keresztények vezetője tavaly Szent István ünnepén ismét Magyarországon járt. A kormány meghívására vett részt az államalapítás ünnepén, és felszentelte a magyarországi kopt közösség budapesti templomát. Augusztus 20-án az Országházban találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, és tárgyalásokat folytatott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel. Az egyházakról szóló új magyar törvény alapján a kopt közösség elismert egyházként működik hazánkban.


(MTI/Magyar Kurír)