Mágia

Szerző:

Parallax – nézetek kora

A nagy vallási hagyományok – különösen a kereszténység – éles határvonalat húznak a vallás és a mágia között. Ami vallás, az pozitív erőforrás, isteni közelség és távlat. Ami mágia, az gyanús, lehúzó és kiszolgáltatottá tesz. A felvilágosodás alapállása egybefonta a vallás- és mágiaellenességet, mondván: az ész világosságánál nem állhatnak meg ezek a sötét erők. A vallásról, mágiáról és értelemről való gondolkodás e tisztának látszó kategóriái azonban csak a felszínes megközelítés és hatalomittas érdekek tükrében ilyen egyértelműek, az elemzések és a valósággal való érdemi találkozások árnyaltabb képet mutatnak.

Halált hozó kötél és a dicsőség útja

Szerző:


Újratemetik Vezér Ferenc mártír pálos szerzetest Vezér Ferencet, az 1951-ben kivégzett pálos szerzetest április 30-án temetik újra Pálosszentkúton. A szertartást Schönberger Jenő szatmári püspök végzi, a szentmise főcelebránsa Bábel Balázs kalocsa–kecskeméti érsek.

Szelíden sorakoznak az életrajzi adatok. Vezér György 1914. március 23-án született a Szatmár megyei Szaniszló faluban. 1926-ban a szaléziak Esztergomban lévő intézetében tanult, majd az ottani bencés gimnáziumban érettségizett. 1935-ben kérte felvételét a pálosok közösségébe, ahol a Ferenc nevet vette föl. Pécsett végezte bölcseleti és teológiai tanulmányait.

Eseménytelenek a hétköznapjaink?

Szerző:

Nézőtér

Már húsz éve annak, hogy a mozik nagy sikerrel bemutatták a Világok arca: Baraka című filmet. Ennek az alkotásnak az volt a különlegessége, hogy nem volt cselekménye, az ember világát természetfilmes eszközökkel mutatta be. Mindezt szavak nélkül, így juttatva nagyobb teret a képeknek és nem utolsósorban a zenének. Tony és Ridley Scott rendezők most hasonló különlegességgel rukkoltak elő. Felhívást tettek közzé, hogy 2010. július 24-én, aki csak teheti, vegye filmre azt, amit ezen a napon fontosnak tart.

A megtalált hit leképezése

Szerző:

Létezhet-e vallásos festészet napjainkban? A válasz nem egyszerű. Lehet szép képeket festeni, de ezek az alkotások valószínűleg nem lesznek többek, mint a kereskedelmi festészet tucattermékei. Lehetnek akár magas fokú szakmai virtuozitással előadottak is, mégis megmaradnak terméknek, nem válhatnak művészetté, mert hiányozni fog belőlük az a filozófiai viszonyulás téma és formai megvalósulás között, az a sajátos eszmei kapcsolat, amelyet – hogy irodalmi példával világítsuk meg, mire gondolunk – Petrarca is keresett egy más viszonyrendszerben: turisztika és természetfilozófia, ad absurdum: istenkeresés, a Mont Ventoux megmászásakor.

„A metsző élesség művészi szempontból végzetes”

Szerző:

Festői és modern fényképek a Szépművészeti Múzeumban

„A mai nappal a festészet meghalt!” – kiáltott fel az első dagerrotípiák láttán Paul Delaroche, a francia historizmus népszerű festője. Akkoriban sokan tényleg azt hitték, hogy a fotó leválthatja a táblaképfestészet műfaját. „A dagerrotípiák finom ábrázolásmódja minden elképzelést fölülmúló tökéletességet mutat. A vonalak pontos rajzát, a formák tisztaságát legteljesebben a fénykép tudja megvalósítani” – írta Delaroche. Az alkotóknak nem kell hosszú órákat tölteniük a műteremben portrék festésével, a hosszadalmas ülések helyett néhány perc alatt kész a fotó…

Rejtek

Szerző:

Vers

          Az erdőnk
rozsda, rozsdabarna,
         az erdőnk mély,
magas, setét,
        tisztásunk
zöldje megvakítna,
        de magára
gyújtja mezét.

A Névmás

Szerző:

Vers

            Lehet eltűnő
hiányérzet,
            mely nyomdokába
beleéget,
           lehet jelenlét,
mely hiányom,

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült
Magyar Kurír - Új Ember
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.