Szent Flórián május 4.

Szerző:

A hét szentje

Flórián is azon szentek közé tartozik, akik a Római Birodalom utolsó és legvéresebbnek tartott keresztényüldözésének estek áldozatul, amelyet Diocletianus császár rendelt el. Flórián magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. Felvette a keresztséget. Diocletianus előtt, a III. század utolsó évtizedeiben különösebben nem háborgatták a keresztényeket. Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vett búcsút a hadseregtől, és Noricum tartományban telepedett le.

Imádság az Istenszülővel

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

Görögkatolikus egyházunkban különleges tisztelettel és szeretettel fordulunk az Istenszülő felé. Ez megnyilvánul mind a közösségi, mind az egyéni imádságokban. Az istentisztelet – különösen a szent liturgia – „a mennyet hozza le a földre”. A szentekkel imádkozhatunk, élükön az Istenszülő Szűz Máriával. Így megnyilvánul az egész mennyei egyház egysége, közössége a földön imádkozó egyház könyörgéseiben.

Szavak útján

Szerző:

A liturgia jellemzői

A II. vatikáni zsinatnak a kinyilatkoztatásról szóló dogmatikai konstitúciójában, a Dei Verbumban olvassuk, hogy Isten szavak és tettek által (verbis gestisque) nyilatkoztatja ki, tárja fel, adja nekünk önmagát, így az e közeledést befogadó ember erre adott válaszát is (ez a válasz a hit) szavak és tettek útján kell hogy megadja.

A Jó Pásztor hiteles megjelenítői Jn 10,11–18

Szerző:

A Biblia üzenete

A Közel-Keleten a pásztor szerepe talán még alapvetőbb a nyáj életében, mint másutt. Kevés a csapadék és a zöld terület, s a száraz hónapokban nagyon nehéz biztosítani egy nagyobb nyáj túlélését. Ezért a pásztor mindig a nyáj előtt halad, fel-felmegy a dombtetőkre, megnézi, merre talál zöld legelőt, ki nem száradt patakot. Emellett védi a nyájat a ragadozóktól.

Az emberközpontú társadalomért

Szerző:

Helen Alford az egyház szociális hivatásáról

Helen Alford domonkos nővér, a római székhelyű Pápai Szent Tamás Egyetem (Angelicum) társadalomtudományi karának dékánja a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán futó Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban (KETEG) program meghívására április 19. és 21. között Budapesten járt. Az erkölcsös gazdálkodás és a közösségi vállalkozások szakértőjét a katolikus egyház társadalmi tanításáról kérdeztük.

Szólni és hallgatni – amikor kell

Szerző:

Mindszenty József nyomában (3.) – Zalaegerszegen

A zalaegerszegi Mária Magdolna-plébánián Pehm József (Mindszenty József) apátplébános, majd később pápai prelátus lakásában ülünk mai utódával, Stróber László plébánossal. Balra hatalmas festmény, amely mintegy összefoglalja Pehm József zalaegerszegi szolgálatának legfontosabb, építészetileg megragadható elemeit: látszik a nagy, kéttornyú templom, mellette a plébániaépület, amelyre 1936–37-ben ő építtetett újabb emeletet, ugyanis sok hitoktatót hívott a városba, s szerette volna modernizálni a plébániát, hogy helyet kapjanak benne közösségi színterek is.

Családóra a börtönben?

Szerző:

Felkészülő

Közel két éve járunk Kecskeméten a fiatalkorúak börtönébe és a börtön anya-gyermek részlegére. „Boldogabb családokért” című, családi életre nevelés programunkat valósítjuk meg ott is. Először nagyon meredek ötletnek tűnt a dolog, de több megerősítést kaptunk, hogy kezdjük el e szolgálatot. Egy év sem telt el, amikor azt vettük észre, hogy heti szakmai megbeszéléseink nagy részében a börtönélményeket dolgozzuk föl. Munkatársaink a kezdeti havi alkalmak helyett most már szinte hetente járnak be.

Érdemes felnőni?

Szerző:

Felkészülő

 „Itthon vagyok itt e világban, / s már nem vagyok otthon az égben.” Így jellemzi Kosztolányi a felnőttkort Boldog, szomorú dal című versében. Költészetében a felnőtté válás végső soron egyet jelent a beszűküléssel, az elszürküléssel, a gyermek csodákra való fogékonyságának elvesztésével. Hasonló vélekedés olvasható Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című művében is: eszerint a „nagyok” (Rónay György fordításában: a fölnőttek) fő ismérve, hogy a valóban fontos kérdések helyett már csak a lényegtelen dolgok foglalkoztatják őket. E szerzők szerint tehát az emberi élet legteljesebb, legértékesebb szakasza a gyermekkor, amelyhez képest a felnőtt lét visszalépést jelent.

© 2026 Magyar Kurír - Új Ember • Készült