A fák és a kövek összetartoznak, a gyökerek és a szikla testvérek: úgy kapaszkodnak, úgy ölelkeznek, érezni, különben elvesznek. A teremtett világ legfőbb parancsa egyetlen szó: egység. S talán éppen ezt, a magyar történelemben számtalanszor fájdalmasan hiányolt szót üzeni nekünk június 4-e, a trianoni békeszerződés évfordulója, amely 2010 óta hivatalos állami emléknap is, a nemzeti összetartozás napja.
A pápa környezetében mindenki szerette a csendes, diszkrét Paolettót, Paolo Gabrielét, a negyvenhat éves derék, háromgyermekes családapát, akinek szabad bejárása volt a pápa lakosztályába akkor is, ha a pápa egy emelettel lejjebb, magánkönyvtárában fogadásokat tartott, vagy a vatikáni kertekben rózsafüzért imádkozott.
Érthető, hogy a Vatikánban pünkösd szombatján először el sem hitték sokan a hírt, hogy letartóztatták a megbízható komornyikot. Azóta folyik a nyomozás a vatikáni iratkiszivárogtatás ügyében. Vatikán államnak szabályosan kiépített nyomozó és igazságügyi intézményrendszere van, bár ehhez hasonlóan nagy bűncselekménnyel igen-igen ritkán kell foglalkozniuk. Legtöbbször turisták kárára elkövetett zsebtolvajlások ügyeit intézik.
Az Új Ember hetilap 2012. május 27-i számában interjú jelent meg Vojcek László főorvossal Abortusztablettával megoldjuk? címmel. Azóta – szerencsére – a kormány leállította a „haláltabletta” bevezetését; viszont a téves információk továbbra is jelen vannak a magyar sajtóban. Ezért reagálni szeretnénk Vojcek Lászlónak, a Budai Irgalmas Rendi Kórház nőgyógyász főorvosának tévedéseire.
Vojcek László szerint „a jogászok meghoznak egy törvényt, az orvosok pedig végrehajtják”. Ez a mondat azt sugallja, hogy elsősorban jogászok kívánják a tabletta bevezetését. Mi a valóság? Jogászok nem hoznak törvényt! A törvényeket az Országgyűlés alkotja, ahol elenyésző kisebbségben vannak a jogászok a képviselők között.
A közelmúltban szentelte fel Máriapócson Kocsis Fülöp püspök az emberi méltóság tiszteletére emelt fatemplomot. A Nagy Szent Bazil Rend monostorépülete mellett álló, stílusában és építészeti megoldásaiban ruszin templomépítési hagyományokat követő templom a jelenlegi kegytemplom elődjének másolata, mely fölött védnökséget vállalt az Emberi Méltóság Tanácsa. A civil szervezet elnökével, Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság egykori vezetőjével beszélgettem az esemény után.
– Miért tartották fontosnak, hogy templomot építsenek az emberi méltóság tiszteletére?
– Hívő katolikusként valljuk: Isten képmására lettünk teremtve. Ebből fakad az a méltóság, mely megillet minket fogantatásunktól a halálunkon túl is. Gondoljunk csak arra, milyen viták alakulnak ki akár egy-egy temetés kapcsán is. Május 17-én szentelték fel Máriapócson az emberi méltóság templomát, ahol táblát helyeztünk el, melyen ez olvasható: Emeltetett Isten dicsőségére, akinek az emberi méltóságunkat köszönhetjük.
Várjuk olyan olvasóink jelentkezését, akik szívesen csatlakoznának az Új Ember sajtóapostoli munkájához. Több évtizedes tapasztalatunk, hogy a katolikus sajtó terjesztése, kiadványaink, szóróanyagaink eljuttatása régi és reménybeli új olvasóinkhoz a papság munkáját segítve, a hívek közreműködésével valósulhat meg a leginkább.
A BKV újraindítja hajójáratát a Dunán: júliustól reggel hét és este hét között óránként, csúcsidőben pedig félóránként, húszpercenként járnak majd a hajók. A BKV-bérlet e közlekedési eszközre is érvényes lesz. A tervek szerint a jégzajlás időszakát leszámítva egész évben működik a járat.
Pünkösdhétfőn évről évre megrendezik a karizmák ünnepét Máriaremetén. A kegytemplom kertje idén mintegy hatvan sátornak adott helyett. A szerzetesrendek és a lelkiségi mozgalmak, az egyházmegye nevelési intézményei, a szeretetszolgálat közösségei és szervezetei egyaránt színes programokkal várták az érdeklődőket, és minden esperes-kerület egy-egy plébániája is bemutatkozhatott. A gyermekek sokféle játékos és ügyességi versenyben vehettek részt. Volt kézműves-foglalkozás, falmászás, kvízjáték, szerencsekerék, akadályverseny és táncos dicsőítés is.
Pünkösd előtti csütörtökről péntekre virradó éjjel ismeretlen tettesek dúlták fel a mátraverebély-szentkúti, évente kétszázezer zarándok által látogatott nemzeti kegyhelyet. A szabadtéri oltár felőli ajtóra szerelt vaspántot feltörve behatoltak az 1763-ban épült, négy évtizede bazilikai rangra emelt templomba. Elkezdték feszegetni a perselyeket, de mivel nem jártak sikerrel, célpontot változtattak, és feltörték a szentségházat.