Számít még a családok érdeke?

Günther Danhel: a munka új fogalmába beletartozna a gyermekgondozás is

Günther Danhel professzor, az osztrák katolikus Házasság és Család Intézet (Institut für Ehe und Familie) vezetője közelmúltban tett nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy sok embertársunk életcélja már nem az, hogy értékes emberré váljék, hanem hogy minél többet birtokoljon. Veszélybe került tehát az emberré válás helyeként számon tartott család, amely olyan fejlődés áldozatává válik, amelyben egyre kevesebb tere marad az emberi kapcsolatoknak és értékeknek.

Ökumenikus istentisztelet a futball EB-ért

Játékosok, edzők, bírák és szurkolók imádkoztak együtt a lengyel nemzeti sportlelkész, Edward Pleń vezetésével június 6-án este a varsó-prágai székesegyházban a Marek Solarczyk segédpüspök vezette ortodox, protestáns és ókatolikus lelkészekkel. Poznańban is tartottak ilyen nyitó istentiszteletet. A lengyel katolikus egyház önkéntesei több mint hatvan oldalas füzetet osztanak imákkal, II. János Pál gondolataival és a különböző nyelvű szentmisék helyeivel, időpontjaival. (KAP)

Megszületett a riói világtalálkozó himnusza

Spanyol hírügynökségi jelentés szerint a Rio de Janeiróban tartandó jövő évi katolikus ifjúsági világtalálkozó (JMJ) szervezőbizottsága július 22-én bemutatja az eseményre írt hivatalos himnuszt. A zsűriben egyházi személyek mellett énektanárok, karvezetők és más szakemberek kaptak helyet. A győztes művet először július 20-a és 22-e között mutatják be Rio de Janeiróban, egy iskolában, több száz fiatal … Olvass tovább

A „Pázmány” az időgépben

Húsz év a katolikus egyetemi képzésben

Előadások, szemináriumi órák a Ménesi úton, majd a Makovecz Imre tervezte falak között, órára vagy óráról futó egyetemisták a „rizsföldnek” nevezett teraszon, csendes-fáradt kávézgatások vagy beszélgetések, viták a dísztéren. Emlékek, melyek az egykori és mostani hallgatók fejében a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karához kapcsolódnak. Húsz éve alapította a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a Bölcsészettudomány Kart. Botos Máté, a kar dékánja és Szakál Balázs hallgató beszél az évforduló programjairól, a P20-ról.

Húsz év elegendő idő ahhoz, hogy értékelni tudjunk dolgokat, végiggondoljuk, volt-e értelme a rendszerváltást követő felsőoktatási reformok sorozatának. A P20 is egyértelműen jelzi, igazolja, hogy volt értelme – kezdi Botos Máté. – Bármilyen változások is lesznek a jövőben a felsőoktatásban, az biztos, hogy 1992-ben létrejött egy egyetem, amely nem állami fenntartású, és amely bebizonyította az elmúlt húsz év során, hogy szakmailag versenyképes intézmény, állami társaival szemben is megállja a helyét. Egyetemünknek sikerült a magyar katolikus kultúra, illetve a megújulásának is egyik legfontosabb intézményévé válnia.

Együtt gyógyuljon test és lélek

Ökumenikus kórházkápolna Kaposváron

A beteg személye és a vele való törődés az a pont, ahol ég és föld találkozik. A betegágy kultikus hely, az új kórházkápolna az imának, így a belső gyógyulásnak lefoglalt hely – Balás Béla püspök mondta ezt a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház új, ökumenikus kápolnájának szentelésén. Az európai uniós támogatással megvalósult, a közelmúltban átadott, korszerű épületben – ahol öt gyógyító osztály kapott helyet és tizenegy szakterület járóbeteg-ellátása történik – ezúttal az ima jelentőségére és a lélek gyógyítására irányult a figyelem.

Az avatóünnepségen Kocsev Miklós, a Pápai Református Teológiai Akadémia tanszékvezető teológiai tanára a kórházi lelkigondozás jelentőségéről beszélt. Mint megjegyezte: a betegek egy része a maga nyomorúságában és kiszolgáltatottságában lelki kapaszkodókra vágyik, s ebben kulcsszerepet kaphat a kórházi lelkész, aki a világi munkatársakkal együtt közelebb hozhatja számukra Istent.

A magyar hamburger

Világ-nézet katolikus szemmel

Néhány évvel ezelőtt, van az már tíz is, kezembe került egy újsághír: az Egyesült Államokban egy átfogó közvélemény-kutatás során a megkérdezettek hetven százaléka úgy tudta, hogy a pizza hagyományos amerikai étel. Egy másik felmérés szerint pedig a keleti partvidék nagyvárosaiban lakó felnőttek negyede soha nem ivott tehéntejet. (Kólát és egyéb cukrozott üdítőket viszont igen.) Nagy kaland, gondoltam akkor magabiztosan, ez is csak az USA-ban történhet meg. Bezzeg mi, európaiak, különösen a magyarok, soha nem süllyedünk erre a szintre; mi aztán olyan tudatosak és műveltek és ügyesek vagyunk, hogy a fal adja a másikat…

Miért rúgják a labdát?

Világ-nézet katolikus szemmel

Vannak, akik nagy pénzért, mások a győzelem mámorító öröméért. De rúgják olyanok is, akiknek a nemzeti dicsőség fontos.
Levente unokám eleven, jó tanuló, de nem dicsekvő gyerek. Szeret is, tud is futballozni. Csapatát sokszor segíti győzelemre. Dombinak is öröme telik a játékban. Pénz, dicsekvés, erőfitogtatás nélkül. Jó játszani, egyre ügyesebben. Így neveli őket az életre a foci is. Lengyelország és Ukrajna felé figyel most Európa. A játék öröméért? A vetélkedés lelkesedéséért? Erkölcsi nemesedésért? Nemzetek együttéléséért?

Dél keresztjei

A hajósok a Dél Keresztjét, ezt az európai szem számára titkos csillagképet akkor pillantják meg, amikor elhagyják a tengeren az Egyenlítőt. Egy közép-európai magyarnak ez a szókapcsolat merőben mást idéz. Számunkra a dél, a Délvidék a jugoszláv utódállamok magyarlakta vidékeit jelenti, tömböket és szórványokat: Vajdaságot, Szlavóniát, Muravidéket. Közülük a Szerbiához tartozó Vajdaságban él a legtöbb nemzettársunk – ám az utóbbi évszázad mindent megtett azért, hogy minél kevesebben legyenek. A történelemben és a jelenkorban egyaránt megvannak a „Dél keresztjei.”

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.