Táncolunk?
Örömhirdetés – ma
A hitre jutást olykor kissé didaktikusan szemléljük: mi tanítunk, te pedig leszel szíves hinni. Mi elmondjuk neked, mi az igazság, te pedig légy oly jó, és hagyj fel a fölösleges kérdésekkel, bólints egy nagyot, és tagozódj be közénk! Biztos, hogy jó ez a képlet?
Az olasz teológus, Umberto Casale ezt a címet adta egyik könyvének: A kommunikáló Isten és a hit kalandja. Eltalálta és szóvá tette a két alapvető belátást, amelyet a hit kapcsán nem feledhetünk el. Az első: Isten kommunikál. Ő már csak ilyen. De hát mit is tehetne, ha egyszer Szentháromság? Ha nem kommunikálna, lehetne Szent is, meg Három is, de Egy semmiképpen. A második: a hit valójában nagy kaland. Nem eszmei belátás, nem valamiféle világnézet elfogadása. Esemény, történés, személyesség és személyek közöttiség. Nem állókép, hanem mozgás. Az egyházatyák nemegyszer hasonlították a Szentháromságot körtánchoz, ahol a tánc dinamikájában a három teljesen eggyé válik.