Gyerekszáj
A rendszerető
Vince unokám telefonon beszámol az elmúlt nap történéseiről: „Tudod, Nanna, kismadár voltam. Anya vállán ültem, de nem röpültem el…” – és mondja, mondja… Egyszer csak megszakítja a beszámolót, és felemeli a hangját: „Most leteszlek, Nanna, mert randalírozik a Panka, rendet kell csinálni.”
Elfogadás
Vacsora közben leesik a pohár. Panka nyugodt hangon bejelenti: „Beesett a pohár az asztal alá.” Majd nagy szemekkel utána néz: „Nem baj!”
Madárfürdő Farkasréten
Néhány hete a temetőben, amikor már kora reggel is tikkasztó a hőség, egy fekete rigót vettem észre, amint az egyik betonkád szélén ülve inni próbált. Volt víz a kádban, de annyi nem, hogy a csőrével elérhette volna. Próbálkozott egy ideig, aztán szomjasan elrepült. Megnyitottam a csapot, színültig töltöttem a kádat, de két nap múlva megint csak félig volt tele. A nagy melegben az emberek öntözik a virágokat. Látva, hogy a többi kádnál is hasonló a helyzet, feleségem sírja közelében műanyag tálat süllyesztettem a földbe, teletöltöttem vízzel, és kíváncsian vártam, mikor fedezik fel a madarak. Két nap múlva már messziről láttam, hogy fekete rigó áll a kis medence mellett. Tollai lucskosak voltak, és amikor felszállt egy fára, még soká rendezgette őket. Koromfekete, narancssárga csőrű madár, talán éppen az, amelyik tavasszal, de még júniusban is rendszeresen dalolt a sír közelében.
Fellobban a láng
Akikért szurkolhatunk
Londonban július 27-én kezdetét veszi a XXX. nyári olimpia. Végére érkeztünk tehát az esélyeseket latolgató sorozatunknak. Lássuk most már, milyen eredményeket várhatunk kvótásainktól!
Az olimpiára kijutott sportolóinkról eddig csupán úgy beszéltünk, mint akik érmet szerezhetnek az elkövetkező két hétben. Most azonban áttekintenénk az esélyeinket. Vajon képesek leszünk-e túlszárnyalni a pekingi teljesítményünket (három arany-, öt ezüst- és két bronzérem)? Nos, véleményünk szerint mindenképpen jobb eredményeket érhetünk el Európában, mint négy éve egy földrésszel arrébb.
Fel a hegyre
A Magas-Tátra nyáron is sok turistát vonz. Zakopane nemcsak a lengyelek körében kedvelt célpont, Európa más országaiból is sokan keresik fel, évente több mint hárommillióan fordulnak meg a mintegy harmincezer lelkes városkában. Ottjártunkkor a felhőszakadás ellenére is hömpölygött a tömeg a Krupówki utcában, s hatalmas sor kígyózott a hegyi felvonó pénztárai előtt. Jó három órát várakoztunk a tűző napon, hogy följussunk a hegyre, de megérte. A látvány mindenért kárpótolt.
Imádság nélkül csak kép, nem ikon
Az ikon belülről, nem kívülről kapja a fényt – mondja a ferences Varga Tarzíciusz testvér, az ikon-festőtábor mestere. A mester elnevezés nem puszta cím, régen a kolostorok festőműhelyeiben az egyik szerzetes a fa csiszolását, a másik a ragasztást, a következő az aranyozást végezte, egy újabb szerzetes a ruhát és az ábrázolt szent attribútumát (megkülönböztető jellemzőjét), végül a mester az arcot és különösen a szemet. Mert az ikonnak a kommunikáció a lényege. Amikor valaki letérdel az ikon elé, a szemet, a tekintetet keresi, s úgy imádkozik.
Ahonnan legszebb a naplemente – Szárszó titkai
Ó, a Balaton…
Zamárdi-felsőnél a szokásosnál kicsit többet áll a gyors, mégis időben megérkezik a vasútállomásra. A vonatból is megcsodált víz kékje, a napfény és a strandhangulat magával ragadja az érkezőt. Minden él és zsibong. A gyerekek fagylalttal, az apukák óriási gumimatraccal, az anyukák családi strandtáskával vonulnak az utcákon. A közelből egynyári, butuska, mégis kedves sláger szól, árnyékban is harminchat fok van.
Balatonszárszó éppolyan hangulatos és vidám üdülőhely, mint a többi. Kisgyermekes családoknak maga a paradicsom. A víz sekély, strandbelépő nincsen. A Balaton éjszaka is „látogatható”, nem úgy, mint az északi parton. Most is hallom, amint erre irányuló kérdésemre a strandfelügyelő egy kedves válaszkérdéssel felel: Csak nem gondolja, hogy a Balaton éjszakára bezár?
A győri egyház „műhelye”
Könyvespolcra
Újabb színvonalas könyvet vehet kézbe az olvasó – ezúttal a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet történetéről és működéséről, az egyházi felsőoktatás témájáról. A szerző, Egresits Ferenc – pápai prelátus, kanonok, a főiskola korábbi rektora – időrendben vázolja fel az állami és egyházi oktatási-nevelési intézmények változásait a történelem tükrében.