A rendszerető

Vince unokám telefonon beszámol az elmúlt nap történéseiről: „Tudod, Nanna, kismadár voltam. Anya vállán ültem, de nem röpültem el…” – és mondja, mondja… Egyszer csak megszakítja a beszámolót, és felemeli a hangját: „Most leteszlek, Nanna, mert randalírozik a Panka, rendet kell csinálni.”

Elfogadás

Vacsora közben leesik a pohár. Panka nyugodt hangon bejelenti: „Beesett a pohár az asztal alá.” Majd nagy szemekkel utána néz: „Nem baj!”

Néhány hete a temetőben, amikor már kora reggel is tikkasztó a hőség, egy fekete rigót vettem észre, amint az egyik betonkád szélén ülve inni próbált. Volt víz a kádban, de annyi nem, hogy a csőrével elérhette volna. Próbálkozott egy ideig, aztán szomjasan elrepült. Megnyitottam a csapot, színültig töltöttem a kádat, de két nap múlva megint csak félig volt tele. A nagy melegben az emberek öntözik a virágokat. Látva, hogy a többi kádnál is hasonló a helyzet, feleségem sírja közelében műanyag tálat süllyesztettem a földbe, teletöltöttem vízzel, és kíváncsian vártam, mikor fedezik fel a madarak. Két nap múlva már messziről láttam, hogy fekete rigó áll a kis medence mellett. Tollai lucskosak voltak, és amikor felszállt egy fára, még soká rendezgette őket. Koromfekete, narancssárga csőrű madár, talán éppen az, amelyik tavasszal, de még júniusban is rendszeresen dalolt a sír közelében.

Akikért szurkolhatunk

Londonban július 27-én kezdetét veszi a XXX. nyári olimpia. Végére érkeztünk tehát az esélyeseket latolgató sorozatunknak. Lássuk most már, milyen eredményeket várhatunk kvótásainktól!

Az olimpiára kijutott sportolóinkról eddig csupán úgy beszéltünk, mint akik érmet szerezhetnek az elkövetkező két hétben. Most azonban áttekintenénk az esélyeinket. Vajon képesek leszünk-e túlszárnyalni a pekingi teljesítményünket (három arany-, öt ezüst- és két bronzérem)? Nos, véleményünk szerint mindenképpen jobb eredményeket érhetünk el Európában, mint négy éve egy földrésszel arrébb.

A Magas-Tátra nyáron is sok turistát vonz. Zakopane nemcsak a lengyelek körében kedvelt célpont, Európa más országaiból is sokan keresik fel, évente több mint hárommillióan fordulnak meg a mintegy harmincezer lelkes városkában. Ottjártunkkor a felhőszakadás ellenére is hömpölygött a tömeg a Krupówki utcában, s hatalmas sor kígyózott a hegyi felvonó pénztárai előtt. Jó három órát várakoztunk a tűző napon, hogy följussunk a hegyre, de megérte. A látvány mindenért kárpótolt.

Az ikon belülről, nem kívülről kapja a fényt – mondja a ferences Varga Tarzíciusz testvér, az ikon-festőtábor mestere. A mester elnevezés nem puszta cím, régen a kolostorok festőműhelyeiben az egyik szerzetes a fa csiszolását, a másik a ragasztást, a következő az aranyozást végezte, egy újabb szerzetes a ruhát és az ábrázolt szent attribútumát (megkülönböztető jellemzőjét), végül a mester az arcot és különösen a szemet. Mert az ikonnak a kommunikáció a lényege. Amikor valaki letérdel az ikon elé, a szemet, a tekintetet keresi, s úgy imádkozik.