Ó, a Balaton…
„Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam… Megálltam, mintha lábam gyökeret vert volna.” Eötvös Károly írta ezeket a sorokat a „magyar tenger” vidékéről több mint száz esztendővel ezelőtt. A táj hajdani érintetlensége a múlté, ám hívogató és marasztaló szépsége így is megmaradt. Új, szünidei sorozatunkban közös nyaralásra hívjuk olvasóinkat. Belecsöppenhetünk a júliusi és augusztusi balatoni élet színes forgatagába, és megismerhetjük a táj természeti és kulturális kincseit. A hajó elindult. Első állomás: Badacsony.

A Határtalanul című pályázat segítségével a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola hetedik osztályosai erdélyi körútjukon a „ferencesek nyomában” járva közel kétezer kilométert tettek meg.
Első szállásunk Szászvárosban volt egy gyermekotthonban, amelyet Böjte Csaba atya alapítványa működtet. A második éjszakát Gyimesbükkön egy panzióban és szintén Csaba testvér gyermekotthonában töltöttük. Harmadik éjszaka pedig Torockón aludtunk. A kirándulás legszebb élményét a csíksomlyói búcsú jelentette. Hihetetlen, mennyi ember zarándokolt ide határainkon belülről és túlról! Csodálatos volt látni, ahogy a keresztvetés pillanatában az egész tömeg megmozdult. Erdély olyan volt, mintha hazamentünk volna, és mégis máshol lennénk, egy mesében. Ez az út nagyon sokat jelentett nekem, és mindezt az osztályfőnökeinknek köszönhetjük.

Szigeti Fanni,
a Szent Lőrinc Katolikus Általános Iskola 7. osztályos tanulója

Könyvespolcra
Bár a Szentírás háromnegyedét alkotják az Ószövetség könyvei, kevésbé ismerjük, mint az Újszövetséget. Nem megkérdőjelezhető állítás, hogy az Újszövetség beható ismeretéhez nélkülözhetetlen az Ószövetség tanulmányozása. Igaz ez annak ellenére, hogy az evangéliumok és a páli levelek a folytatólagosság mellett elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, amiben Jézus Krisztus eljövetele újat hozott. A szakteológia az utóbbi évtizedekben inkább arra összpontosít, ami összeköt, ezért is beszélnek első és második szövetségről, kerülve az ó és új jelzők használatát. De bárhogy is vélekedünk, fontos lenne, hogy mindannyian jobban ismerjük például a Tórát és a Zsoltárok könyvét, melyekkel Georg Braulik bencés szerzetes – aki közel harminc évig volt az ószövetségi bibliatudományok professzora Bécsben – most megjelent kötetének tanulmányai foglalkoznak.

Parallax – nézetek kora
Számos vallás szerint a kozmosz isteni teremtés révén alakult ki a káoszból, az összevisszaságból. A zsidó teremtésmítosz, amely a Biblia első könyvében olvasható, szembeállítja a káoszt a kozmosszal, a semmit a valamivel. A héber kifejezést – tohu va vohu – Luther a „puszta és üres” jelzőpárral fordítja le, majd ezt a képet használják további fordítások is. A kora keresztény tanítás a semmiből teremtést a kortárs görög filozófiai tétellel szemben állva hangsúlyozta, mely szerint „semmiből nem lesz semmi”. A semmiből teremtés tételét a zsidó filozófiában a középkori Maimonidész fejtette ki először.