Dián kel életre a Biblia
Lehúztuk a redőnyt, lepedőt csíptettünk a függönyre, könyvekkel pockoltuk alá a vetítőt, és összevesztünk. A bátyám a Moby Dick, a fehér bálnát akarta, én az Öreg néne őzikéjét, végül A tücsök és a hangya nyert. Kiskorunkban rongyosra-ragasztottra néztük az apától örökölt hatvanas-hetvenes évekbeli diafilmeket, amelyek most valahol a padláson, egy poros doboz alján pihennek. Itt van helyettük a DVD, ugyebár. „De hát az nem olyan!” – mondhatnánk. Hisz van abban valami, amikor a gyerek az összetákolt vászon elé ül, a papa befűzi a filmet, a mama meg felolvas neki. Együtt van a család, s otthonunkban – nem holmi távkapcsoló-nyomogatás eredményeképp – életre kel a mese, igazi varázslat történik.