Vándorbottal két férfi távolodik. Porzó utat hagynak maguk után. A nap már hanyatlóban. Bogárkák rajzanak, zúgásuk betölti az erdőzugot.
A vándorok nem sietnek. Haladnak. A céljuk határozott, kedvük a magány-eljegyzettségben sem tört ág. Mintha sejtenék a hangot, ami várja őket lejjebb, egy egészen kicsi szentélyben. A harang néma, mégis hallatszik valami dallam. Vigasztaló „rapszódia”, mint Brahmsé, akinek zarándoka a Harz-hegységet járta, s lelte meg a kegyelem nyugtató forrását. A vándorok énekelni kezdenek, mögöttük-előttük fenyves-kar a kíséret. A szentélyben letérdelnek. Az alkonyi árnyék, mely bevetődik, elfödi arcukat.

Könyvespolcra

Az ember társas és társadalmi lény, azaz közösségben és társadalomban él és érvényesül. Az egyének, családok, közösségek és rétegek helyzete között jelentős különbségek mutatkoznak. A történelem folyamán a társadalmi egyenlőtlenségek növekedtek, és különösen kiéleződtek korunkban, a globalizáció világában.

Könyvespolcra

Az október 11-ével megkezdődött hit éve, amely egy éven keresztül hívja a világegyház tagjait, hogy egyre mélyebben élhessék meg hitüket és mutathassák meg az abból fakadó ajándékokat környezetüknek is. Ebben kíván – a szentatya szándékához csatlakozva – egyének, családok, közösségek, plébániák segítségére lenni az Országos Lelkipásztori Intézet 130 ötlet – nem csak – a hit évéhez című kiadványa.

Könyvespolcra

„Ingyen kaptátok, ingyen is adjátok.” Jézus e felszólítása – mellyel az evangélium hirdetésére küldte az apostolokat – haszonelvű világunkban már alig érthető, és még nehezebben megvalósítható. Annyira megszoktuk, hogy mindenért fizetnünk kell, hogy az önzetlen segítséget legtöbbször gyanakodva vizsgálgatjuk, és azon morfondírozunk magunkban, vajon mennyibe fog ez kerülni nekünk. De mit szólnánk ahhoz, ha az utóbbi kérdésre egyszer azt a választ kapnánk, hogy semmibe. Cserébe csupán segítenünk kell három másik embernek. De valami igazán fontos dologban.

Parallax – nézetek kora

A modern bürokrácia korát úgy is jellemezhetjük, mint az akták korát. Minden személy, minden ügy, terv és költségvetés külön-külön aktákba kerül, melyek őrzése, forgalmazása egyre komolyabb és bonyolultabb szervezési, úgymond logisztikai feladatot jelent. Annál fontosabb valami ebben a rendszerben, minél több akta kapcsolódik hozzá. Léteznek ügyek, melyeknek aktái külön irattárat követelnek, méterekre, akár több tucat méterre terjedő iratköteggel. Aki az akták helyét ismeri, nélkülözhetetlen az ügyek intézésében. Irattárosok nélkül megáll a gazdálkodás, a tervezés, a termelés és a kormányzás.