Magyar Kurír - Új Ember - Oldal 1596 a 2757-ből - Magyarország katolikus hetilapja

Hetényi Varga Károly „újabb” kötete

2012-10-29 Szerző: Rosdy Pál

Könyvespolcra

A Magyar Örökségdíjjal idén kitüntetett, tíz évvel ezelőtt elhunyt kutató nagy szorgalmát tanúsítja, hogy jelentős hagyatékának még mindig vannak kiadatlan részei. A huszadik század nemzetiszocialista diktatúráinak katolikus papi üldözötteiről jelent meg első dokumentumkötete (Akiket üldöztek az igazságért. Ecclesia Kiadó, 1985). A könyv ugyan a nácik által üldözött magyar papok dokumentumairól szólt, mégis nehezen kapta meg a kommunista hatóság engedélyét, mert nem kívánták a nyilvánosság tudomására hozni, milyen szerepet játszott a katolikus egyház az ellenállásban.

Üres szék

2012-10-29 Szerző: Máté-Tóth András

Parallax – nézetek kora

Úgy tudni, hogy a II. vatikáni zsinat megnyitóján a szervezők három üres széket fenntartottak a romániai delegációnak – az egyiket Márton Áron gyulafehérvári püspöknek. A székeket a zsinat első ülésszakán senki nem foglalta el, mert az akkori román állam nem engedélyezte, hogy bárki részt vehessen Romániából „az imperialista klerikális erők világméretű összefogásában, amelynek célja, hogy kulturális csapást mérjen a haladásra”. Akkoriban így látták a zsinatot az elhárítás tisztjei és szakértői, nemcsak Romániában, hanem nálunk, Magyarországon is. A három üresen maradt szék a Szent Péter-katedrálisban nem csupán a román katolikusok elzártságát jelképezte, hanem számos más országét is – közöttük Magyarországét –, amelyek küldöttei ugyan ott lehettek mind a négy ülésszakon, ám minden jelenlévő tudta, hogy az egyház ezekben a régiókban nem a demokratikus szabadság viszonyai között fejtheti ki tevékenységét.

Egy igaz pap emlékezete

2012-10-29 Szerző: Baranyai Béla

Nézőtér

Spanyolországban, 2010 egy nyári hétvégéje után csodálkozva állapították meg a mozik nézettségével foglalkozó szakemberek, hogy a legtöbb jegyet egy hazai gyártású filmre adták el. Nem csupán azon csodálkoztak, hogy Juan Manuel Cotelo Az utolsó hegycsúcs című alkotása nagy költségvetésű hollywoodi filmeket ütött ki a nyeregből. Ámulatuknak az is alapot adott, hogy olyan dokumentumfilm ért el sikert, amely egy katolikus papról szól.

Vajon milyen véleménye van az utca emberének a papokról? Milyen tulajdonságok, hibák és erények jutnak róluk eszükbe? A film egy ezzel foglalkozó, rögtönzött közvélemény-kutatással indul, melyből kitűnik, milyen komoly elvárásaink vannak a papsággal szemben. Vajon létezik-e egyáltalán olyan ember, aki képes mindezeknek megfelelni?

Isten tenyerén

2012-10-29 Szerző: Lőrincz Sándor

Czóbel Marianna szakrális művei

Czóbel Marianna zománcművész alkotásaiból nyílt kiállítás Kaposváron a Somogy Megyei Kormányhivatal Galériájában. A kaposvári művész harminc éve jegyezte el magát ezzel a míves technikával, amely már az ókorban is ismert volt. ASzent Koronát is rekeszzománccal díszítették. Az apró koronalemezek felnagyított másai is láthatók a népes közönség előtt megnyitott tárlaton, csakúgy, mint ahogyan a Koordináta- tengelyünk című, aranyozott rekeszzománccal készített kereszt. A mintegy félszáz darabos kollekcióban megelevenedik az ősi mese- és mondavilág; szarvasok nyomába eredhetünk, hogy belépjünk hazánk kapuján, de láthatjuk a hun király, Attila képzeletbeli díszes kardját, s a rekeszzománcok mellett sodronyzománc képekből is ízelítőt kapunk e bámulatos iparművészeti technikából. A Jogarőrzők című alkotáson négy páva vigyáz a királyi hatalmat szimbolizáló „kellékre”. Visszafogott színvilágával, leegyszerűsített kontúrjaival festett fakazettás templomi mennyezetet idéz az Apostolok című munka, de megjelenik a négy evangélista, a Szent Család és a gyermek Jézus is.

„Átdöfi, akit megpiszkál”

2012-10-29 Szerző: Mészáros Ákos

Honoré Daumier karikatúrái a Szépművészetiben

Egyik kolléganőmről készítettem egyszer egy rajzot, nem is igazán karikatúrát, inkább csak egy portrévázlatot… Odajött, meglátta az asztalon a papírlapot, megfogta, összetépte, és ezzel a mozdulatával el is mondta a véleményét. Ebből látszik, hogy egy rajz, portré vagy egy karikatúra nem hagyja közömbösen az embert, indulatokat válthat ki, amelyek akár a tettlegességig is fajulhatnak. A karikatúra nem biztos, hogy mindig a legelőnyösebb oldalunkat, a legjobb tulajdonságainkat mutatja meg. Mi pedig szépnek, fiatalosnak, vonzónak szeretnénk látni magunkat. A karikatúra különös mostohagyermeke a képzőművészetnek, művészkörökben általában nem sokra becsülik. Nem véletlenül nevezik a humoristákat az úgynevezett könnyű műfaj művelőinek. „Nagy tévedés lenne a karikatúrát alsóbbrendűnek tartani. A műalkotások között nincsen hierarchia” – írta annak idején Edmont Duranty művészeti kritikus.
Honoré Daumier a karikatúrarajzolás igazi klasszikusa volt.