Petíció az Európai Parlamentnek

Petíciót nyújt be három magánszemély a romániai magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében az Európai Parlament petíciós bizottságának.
A dokumentum három aláírója Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke, Erdélyi Géza felvidéki református püspök és Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke. Mint mondta, a beadványhoz a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium „botrányosságig fajult esete” szolgáltatta az apropót.

Világ-nézet katolikus szemmel

Ne bolygassuk most a Nagy-Morva Birodalom és a mai Szlovákia közötti történelmi kapcsolatot, annak tudományos bizonyíthatóságát. Maradjunk annál a ténynél, hogy Szlovákiában nemzeti szentként tisztelik a IX. századi nagy görög testvérpárt: Konstantint (szerzetesi nevén Cirillt) és Metódot. A szlávok apostolainak tartott térítőket II. János Pál, aki a történelem első szláv pápája volt, 1980-ban Európa társvédőszentjeivé nyilvánította.

Orbán Viktor az európai kereszténységről

Madridban Remény és keresztény válasz címmel november 17-én konferenciát tartottak a madridi Szent Pál Katolikus Egyetemen. Az alábbiakban a magyar miniszterelnök itt elhangzott előadásából közlünk részleteket.

„A keresztény hagyomány iránt elkötelezett embereket, laikusokat, klerikusokat, katolikusokat és protestánsokat egyaránt összekapcsolja egy közös érzés. Ez az őrálló felelőssége. Ezékiel próféta könyvében olvassuk, hogy ha az őrálló látja jönni a fegyveres ellenséget, de nem fújja meg a kürtöt, és nem figyelmezteti a népet, akkor Isten tőle kéri számon az elveszett emberi életeket. Az én felfogásom szerint Isten ilyen őrállókká rendelte az egyházi és világi vezetőket, vagyis a politikusokat is. Ezért felelősségünk tudatában ki kell mondanunk, hogy az Európában zajló pénzügyi és gazdasági válság nem valamiféle véletlenszerű esemény, amelyet néhány ügyes technokrata majd korrigálni tud.

A hét kérdése

„Valaki? Chat? Úgy unatkozom!” – nemritkán ilyen bejegyzésekkel is találkozhatunk az olyan közösségi oldalakon, mint a Facebook. Vannak fiatalok, akik egyre inkább a virtuális világban élnek, számtalanszor útvesztőkbe keveredve. Az Európai Parlament november 20-án elfogadta Silvia Costa olasz képviselő jelentését, miszerint fokozottabban kellene védeni a gyerekeket a káros internetes tartalmaktól. Bagó Zoltán EP-képviselővel magyar szempontból jártuk körül a témát.

– Rendre nő az internethasználók száma, s lefelé tolódik a korhatár. Ma természetes, hogy egy gyereknek iPodja van. S míg a szülők tíz évvel ezelőtt a tévé elé ültették a gyerkőcöket, addig most a számítógép elé. Kiváló felhasználókká válnak ugyan, de könnyen hozzáférhetnek olyan tartalmakhoz is, amelyek ártalmasak lehetnek személyiségfejlődésükre.

Nem azért kell tájékozódnunk a nyugati országok egyházi életéről, mert mi magunk nem vagyunk elég találékonyak, vagy mert utánozni akarjuk őket, hanem azért, mert míg nálunk 1946-ban betiltották az egyházi egyesületeket, mozgalmakat, addig Nyugat-Európában ezekben az években is új kezdeményezések születtek.

A vágy nem játék. A szív szólistái gémberedetten feszengnek. A holdtölte emlékét idézik a kert letarolt fűcsomói, az álmok, de benned él a vágy a holnapra. Este Isten ajándéka feszül a húrokon, de reggel már a tegnap ősköde szitál a levegőben. Szerelemszagú az élet, a könny, a pillepihegés. Az egész bolygó. Jó volna leülni láblógatva e sárgolyóra, s kívül rekeszteni minden bánatot, hogy befelé és felfelé hallgatózzunk, hogy észrevegyük az erőt adó és sokszorozó szeretet-világot. Az Istenhez emelőt. Vágyjuk a békét a szívben, várjuk a szót a szájra, vagy éppen hallgatásba burkolózunk. Ekkor talán megértenénk, mit, s miért így, miért Isten. Rád és rám, közelre és távolra.