Biblia

            Kovács András Ferencnek

Idő, széljárta könyv,
lapozgatlak, mint Bibliát.
Az Ó és az Új
mind Istenért kiált.
Hány való, hány világ
hányféle nézet, eszme?

És nevet

Isten minden ok ok nélküli oka.
Nem írható le exponenciális függvényekkel,
sem szavakkal. A szingularitás fogalmával sem.
Nincs benne semmi véletlenszerű, sem esetleges.
Ott tapintható a konkrét szeretet.

Mindent az egyházzenéről

A Zeneakadémia egyházzenei képzésébe pillanthatnak bele azok, akik december 11. és 14. között ellátogatnak a Régi Zeneakadémia épületében (Bp. VI., Vörösmarty u. 35.) működő egyházzene tanszék nyitott hetének programjaira. A nyolcvanhat évvel ezelőtt alapított és 1990-ben újraindított tanszak feladata, hogy hallgatóit előkészítse az egyházzene egyes szakterületeinek felső szintű művelésére, s egyúttal más irányú zenei, pedagógiai tevékenységüket gazdagító vagy akár azt megalapozó ismereteket adjon.

Versem azé, ki szivem versbe kérte”

József Attila teológiájáról

A karácsonyi ajándékhajhászás közben leltem Kellermayer Miklós Az élet című könyvére. Azonnal eldöntöttem, hogy ajándék lesz. Mindenkinek ajánlom, mert végre itt egy biológus (sejtkutató), aki nem szemellenzősen, egydimenziósan biologizál, amint ez ma nyugaton dívik, még Nobel-díjasok között is. Az emberi élet teljessége többdimenziós. Az áldozat, az irgalmasság, a szeretet, a művészet, a szerelem, a vallás stb. mind-mind messze többek annál, hogy pusztán fehérjék, feromonok, ionok ügyködésére egyszerűsítsük le őket. Kellermayer Miklós élvezettel, élénken és hitelesen hordozza körbe tekintetét szaktudománya kerítésén belül, és azon túl is. Az igazságot „a számunkra elérhető teljességben és egységben” tárja elénk az életről, és közben aggódva int bennünket, hogy „az igaz pillanat hamar elmúlik”.

Keresztes János december 14.

A hét szentje

Gyermekkorában Európa fele már lángokban állt a vallásháborúk miatt. Igaz, ez a virágkorát élő, a római katolikus hitben hűségesen kitartó Spanyol Birodalomban kevésbé érintette a hétköznapokat. Ugyanakkor a társadalmi és spirituális változásokat nem lehetett elkerülni – új kor kezdődött.

Ennek vált meghatározó alakjává Keresztes János, aki Juan de Yepes y Álvarez néven született egy szegény kasztíliai családban. 1563-ban lépett be a kármelita rendbe, amely Salamancába küldte teológiát tanulni. Itt elsajátította a héber és az arámi nyelvet, és nagy figyelemmel fordult a Biblia felé. Bár akkoriban tiltott volt nemzeti nyelvre fordítani a Szentírást, ő lefordította spanyolra az Énekek énekét.

Szent Miklós puttonya

Görögkatolikus lelkiség

A világ minden táján, ahol keresztény közösségek léteznek, a gyermekek különösen is várják december 6-át, Szent Miklós ünnepét, mert ezen a napon megérkezik a Mikulás, akinek puttonyában kiosztandó ajándékok, elsősorban édességek rejtőznek.

Hála Istennek, már túl vagyunk azon a korszakon, amely a valóságosan létező, egyes történészek szerint az első egyetemes nikaiai zsinat (325) okmányait aláírásával is ellátó mürai Miklós püspököt a legendák világába akarta sorolni. Templomainkban és vallásos családjainkban nem a prémes bundába öltöztetett, krampuszokkal körülvett, szenthez méltatlan viselkedésű Télapót várjuk, hanem az igazi Mikulást tiszteljük. A szent életűt, akinek példájából a tiszta szeretetre kapunk ösztönzést és buzdítást az önzetlen jótékonyságra. Mert ő ilyen volt, és erre ad példát. Az ő puttonya ezzel van tele.

A templom „az Anya tere”

A liturgia alapelemei

Nagy Szent Leó pápának van egy szentbeszéde, amelyben a Boldogságos Szűz méhében végbement csodához hasonlítja azt a másik hatalmas kegyelmet, amelyben a megkeresztelt ember részesül keresztelésekor. Ahogyan Mária méhében a Szentlélektől megfogan Isten örök és vele egylényegű Fia, majd e Szűz méhéből megszületik, így születik meg a keresztvízből és a Szentlélekből a megkeresztelt ember az egyház „méhéből”. Egyházunk így és ezért „Anya-szentegyház”. S éppen ezért nem túlzás azt állítani, hogy a templom falai az ölelő és szerető „Anyaszentegyház” testét szimbolizálják, amelyet átjár a Szentlélek kegyelme.

Kié a hatalom? (Lk 3,1–6)

A Biblia üzenete

Szent Lukács evangéliumában és az Apostolok cselekedeteiben három életutat tár elénk: Jézusét, Keresztelő Szent Jánosét és Pál apostolét. Mindhárom életút kiteljesedik a szeretetben, célba jut, részese lesz Jézus dicsőségének, mégpedig a gonoszság áradásával (1Jn 5,19) szemben, ártó szándéka ellenében.
Szent Lukács műveiben a gonoszságot a hatalom testesíti meg, melyet a sátán kínál fel Jézusnak (Lk 4,4). Ez a hatalom maga a bűn, a „jöjjön el az én országom”, az uralom gőgje. Ez az a hegy, melyet le kell hordani, mert szakadékot teremt (Lk 3,5) Isten és ember között. Szent Lukács írásaiban vázolja a hatalmi viszonyokat. Egyrészt azért, hogy az eseményeknek történelmi hátteret adjon, de még inkább azért, hogy érzékeltesse, milyen közegben kell teljesítenie küldetését Jézusnak, a Keresztelőnek és Pálnak. Világi és egyházi hatalmasságok neveit olvassuk. A legtöbbjük korrupt, züllött, harácsoló és gátlástalan gyilkos.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.