„Nézzétek őt, az Örök Király lányát”

Szent Margit üzenete korunkban Árpád-házi Szent Margit égi születésnapját január 18-án ünnepeljük. Hagyománnyá vált, hogy a Margit-szigeti kolostor romjainál, azon a helyen, ahol IV. Béla lánya szerzetesként élt, és ahol sírja ma is látható, az esztergomi érsek szentmiseáldozatot mutat be hazánkért. Az ünnepélyes szentmisét Erdő Péter bíboros idén január 20-án, vasárnap délelőtt 11 órakor celebrálja. A fontos egyházi és társadalmi eseményre mindenkit szeretettel hívunk és várunk.

Hiszünk

A megújulás ideje

Előző írásainkban – legalábbis alapvonalaiban – igyekeztünk megmutatni, miként tartozik hozzá a hit az ember legszemélyesebb valójához, miként válik belső és személyes cselekedetként életünk szívévé. Mégis azt kell mondanunk: a hit úgy személyes, hogy közben ízig-vérig közösségi valóság.

Először is azért van ez így, mert a hit nem egyszerű „tudomásvétel” Istenről, hanem találkozás vele. Hinni nem azt jelenti, hogy tudok Istenről, vagy hogy ismerem parancsait. „Hiszed, hogy csak egy Isten van, s jól is teszed. Ám ezt a gonosz lelkek is hiszik, mégis remegnek” (Jak 2,9). Ha a hitben csak az ismeretet, a tudást, a tapasztalást akarjuk látni, akkor hasonlóak lehetünk a „gonosz lelkekhez”, vagyis azokhoz, akik mindent tudnak Istenről, amit egy teremtménynek tudnia lehet, ám (épp a lázadás, a bűn okán) nincsenek közösségben vele.

Rokonok

Világ-nézet katolikus szemmel

Mit gondolsz, ki vagy? Ezzel a hatásos címmel dobtak piacra egy vadonatúj fejlesztésű számítógépes családfakutató programot az Egyesült Államokban. Segítségével állítólag bárki egybegyűjtheti a felmenőit – persze csak akkor, ha igénybe veszi a megfelelő levéltárak katalógusait, online szolgáltatásait. (Éppenséggel ez csak az Államokban lehetséges, vagyis egy olyan országban, amelynek történelme 1776-ban kezdődött, ráadásul soha nem dúlták fel idegen hadak, s általában minden anyakönyv, okmány a helyén található. De próbáljon csak egy okos programozó valamelyik felvidéki vagy délvidéki família XVI. századi iratainak online utánajárni…)

Elhurcolások százada

Világ-nézet katolikus szemmel

A magyar parlament december 11-én – háromszázharminchárom igen szavazattal, hét tartózkodás mellett – a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává nyilvánította január 19-ét. 1946-ban ugyanis ezen a napon indult el az első vagon Budaörsről. Ezzel a győztes hatalmak döntésének megfelelően kezdetét vette a magyarországi svábok kitelepítése. Országgyűlésünk most „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik a megaláztatások, elhurcolások áldozatai voltak”.

Legalább halogatni akarják

Évtizedeken át úgy állították be a kommunista hatalom ideológusai – akiknek egy része ma szocialista vagy liberális politikusnak nevezi magát –, hogy 1948-ban nagy lépést tettünk a polgári fejlődés útján, amikor hazánkban megszüntették a kötelező iskolai hitoktatást, hiszen a fejlődésben előttünk járó nyugati országokban is választott tantárgy a hittan.

Sem az évet, sem az órát

Régen aludtam olyan mély öntudatlanságban, olyan pihentetőn, mint a beharangozott világvége utáni első napra virradó éjszakán.
December 22-én igazán frissen ébredtem. Mivel lefekvéskor csak ritkásra eresztettem le a redőnyt, így ezúttal szinte teljes világosságra nyílt ki a szemem, mindenesetre – más téli reggelekkel ellentétben – aznap nem kellett felkapcsolnom az éjjeliszekrényen álló kis olvasólámpát. Kicsit röstelltem is, hogy ennyire elengedtem magam, s hagytam, hogy a becikázó első bágyadt fénypászmák keltsenek fel, de könnyen elhessegettem magamtól a gondolatot, mondván, elvégre nem maradtam le semmiről.

Újszülöttmentés a plébániákon is?

A hét kérdése

Az esztendő első napjaiban figyelemmel kísérhetjük egy különleges kezdeményezés sorsát. Kistarcsán december 29-én Bíró László püspök és Katona István egri segédpüspök ünnepi szentmise keretében áldotta meg a plébániatemplom mögött kialakított Élet-kápolnát. Itt egy üvegszekrényben egy kosár található, amelyben névtelenül elhelyezheti újszülöttjét az ilyen tragikus lépésre kényszerülő édesanya. A Szent Péter esernyője elnevezésű program elindítóját, Eőry Ajándok Batthyány-Strattmann László-díjas háziorvost elsőként arról kérdeztük, mikor született meg benne a befogadókosár gondolata.

Az új evangelizáció útjai

Missziós egyház – missziós plébánia

Boldog II. János Pál pápa prófétai szavai szerint minden egyházi erőt és intézményt az új evangelizáció szolgálatába kell állítani, amelynek központja szükségszerűen a plébánia lesz. Gondolkodjunk el ezen egy pillanatra! Ma inkább azt látjuk, hogy az evangelizáció motorjai a lelkiségi mozgalmak és az új közösségek. Plébániáink gyakran rugalmatlannak tűnnek, megújulásra szorulnak. A valóságban azonban a plébánia sajátos természetéből fakadóan különleges lehetőségekkel rendelkezik.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.