Jel(en) lenni
Elmélet vagy élet
Még nem ocsúdtam fel a kaposvári Szent Imre-templom védőszentjének ünnepén tartott, búcsúval záruló centenáriumi rendezvénysorozat hatása alól. A hit évét megelőzően – mintegy annak főpróbájaként – tizenkét hónapon át zajlottak az események a városban – fiatalokkal, idősekkel, helybéliekkel és egyházmegyésekkel, dallal, tánccal, citerával dicsőítve az Urat, utcákon, tereken is hirdetve az evangéliumot. Az egyik fő szervező, Tolnai Mária drámapedagógus arról beszélt, milyen fontos jelen lenni – elsősorban nem jól felépített, meggyőző szavakkal, hanem emberi törékenységünkben. Az elemzést, a kategóriákba sorolást, az ítélkezést félretevő irgalmas szeretettel, a kiengesztelődés vágyával, „visszaadva” a saját történetének mindenkit: barátot, ellenséget, hívőt és nem hívőt, más vallást vallót, vagyis Isten valamennyi teremtményét.
Ignáci lelkiséggel
Evangéliumot hirdetni a hétköznapokban
Bemutatták a jezsuita rend nyolc évre szóló lelkipásztori tervét január 9-én, a budapesti Loyola Caféban. Forrai Tamás tartományfőnök kiemelte: az elmúlt húsz évben fokozatosan épült újjá a hazai jezsuita misszió, amely ma egyszerre szolgálja a hit átadását és az igazságosabb társadalom kiépítését. Feledy Botond, a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium igazgatója pedig arról beszélt, hogy nemzetközi programok szervezése mellett kínai karrierközpont indítását tervezik. Összeállításunk a rend munkájáról és hosszú távú elképzeléseiről.
Reméljük, nem hasad tovább…
Világ-nézet katolikus szemmel
A moldáv liberális politikusok azt javasolták, hogy a többségében ortodox vallású országban a karácsonyt január 7-e helyett a jövőben december 25-én ünnepeljék. A moldáv ortodox papok egy része, joggal, felháborodásának adott hangot. Sohasem szerencsés, és általában ellenérzést szül, ha a politika beleavatkozik az egyház dolgaiba, s különösen visszatetsző, ha egy ennyire régi hagyományt és identitást érintő kérdésben foglal állást. Ugyanakkor a tiltakozók sajnálatos módon túl messzire mentek, ugyanis olyan átkot szórtak mindazokra, akik december 25-én emlékeznek meg Krisztus születéséről, amelyeket hallva az emberben – akár hívő, akár nem, akár katolikus, akár ortodox – egyszerűen megfagy a vér.
Európa elfelejtett öntözni
Világ-nézet katolikus szemmel
Öntözés nélkül elszáradnak a gyökerek. Pedig a fejlődés új modelljének a testvériségen és a javak megosztásán kell alapulnia, az ingyenességen és az ajándékozás logikáján – hangsúlyozta a szentatya béke világnapi üzenetében. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) megállapította: Európa társadalmi gyökereit a szolidaritás jelenti.
Emlékúton Voronyezsig
Szita Bencéért is fut a nagybátyja…
A Don menti harcok befejezésének hetvenedik évfordulója alkalmából, Agg József prépost áldásával indul útra Kaposvárról, a Hősök templomától az a két futó, akik vállalkozásukkal a II. világháború magyar – köztük somogyi – áldozataira kívánják felhívni a figyelmet. A Hende Csaba honvédelmi miniszter fővédnökségével szervezett emlékfutás résztvevőire az április 18-i rajtot követően ezer kilométeres táv vár. Az úti cél Voronyezs, ahova a tervek szerint május 9-én érkeznek majd meg.
Mit tehetünk a doni hősök emlékének megőrzéséért?
A hét kérdése
Hetvenedik évfordulója alkalmából ezekben a napokban emlékezünk meg a doni áttörésről. Magyar katonáink életáldozata történelmünk fontos része. Hende Csaba honvédelmi minisztert arról kérdeztük, hogy a katonasírok gondozásán túl mit tehet Magyarország a hősök emlékének megőrzéséért.
– Ez az év a doni áttörésre való emlékezésen túl is bővelkedik történelmi évfordulókban. Számos különböző rendezvénnyel készülünk az egyes események méltó megünneplésére, felelevenítésére. A legtöbb, amit a hősök emlékezetének megőrzéséért tehetünk, az, ha megismerjük a múltat, megértjük és átéljük azoknak a magyar katonáknak a történetét, akikre egy lehetetlen feladatot bíztak, de – és ezt sem szabad elfelejtenünk – súlyos veszteségek árán végül kitörtek az oroszok szorításából.
„Gólyamenhely” Jászberényben
A jászberényi állatkertben az ott dolgozók kezdeményezésére több mint tíz évvel ezelőtt menhelyet hoztak létre azoknak a gólyáknak az ellátására, amelyek betegségük vagy sérülésük miatt, esetleg legyengült fizikai állapotuknál fogva nem tudtak útra kelni társaikkal. A természetet tisztelő, jó érzésű jászsági emberek – még a tél beállta előtt – azóta is beviszik az állatkertbe az itt rekedt madarakat, akik szakszerű ápolói felügyelet mellett nyerhetik vissza erejüket. A gondos ápolásnak köszönhetően jó néhány példánynak esélye van arra, hogy felépülése után újra kirepülhessen a szabadba, míg más állatoknak – maradandó fogyatékosságuk miatt – itt, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rehabilitációs központban kell tölteniük életük hátralévő részét.