Vörösiszap. 2011. október 4-e óta országszerte mindenkinek mond valamit a szó. És mindenki számára ugyanazt jelenti. Számomra nem. Hónapokig napról napra szerveztem az önkénteseket és az adományokat, pakoltam a szállítmányt, osztottam a csomagokat Devecserben. Még most is gyakran megfordulok ott. Nem a szó hallatán jut eszembe bármi is, hanem emlékképek sokasága pereg le előttem mindennap. Nem tudom felejteni a rémült arcokat, a szerencsétlenül jártakat, akik élelmet, takarót kértek, a vállamon síró nénit, a kidőlt kerítést és a házakból a konténerekbe kidobált, vörösre festett tárgyakat.

Világ-nézet katolikus szemmel

„Senkit sem lőttek meg, senkit sem kínoztak meg a rendőrök.” (Heller Ágnes) Nem tudom, hol volt Heller Ágnes 2006. október 23-án délután és este. De abban biztos vagyok, nem ott, ahol én. Jómagam ugyanis életem utolsó politikai rendezvényhez kapcsolható nemzeti ünnepségén álltam honfitársaimmal az Astoria és a Deák tér között. Orbán Viktor beszélt, de Isten látja lelkem, öt év távlatából már nem emlékszem miről. Helyre ünnepi beszéd volt, értelmes magyar mondatokkal és gondolatokkal. Semmi lárifári, semmi böszmeség. Ennyi bizonyos. De ami a beszédet követte, arra öt év távlatából is tisztán emlékszem. Elindult a tömeg. Békésen, ki-ki a maga útján hazafelé. Vagyis elindult volna, amikor éktelen zajt hallottunk.

Lelki feltöltődés az Ágoston-ligeti körtemplomnál

Ahogy lehullottak a fákról a levelek, s nem a terebélyes lombkoronák uralják az összképet, nos, ebben az őszies-télies csupaszságban a Gerecsében megbúvó, Tatához közeli Ágoston-ligeti ökofaluban igazán meghatározó látványt nyújt az épülő körtemplom másolat.

– Az építkezés éppen tíz éve kezdődött, az idei munkálatokkal a hajó kupolája előtt álltunk meg. A befejezés a jólelkű adakozóktól és a gondviselés szándékától függ. Bízunk benne, hogy hamarosan elkészülhetünk – mondta Czumpf Attila humánökológus, az ökofalut működtető Természetes Életmód Alapítvány titkára.
Megtudtuk: az épülő templom egy, a közelben található, XIII. századi rotunda hiteles másolata. Az eredeti körtemplomnak valamennyi hangsúlyos részlete ismertté vált a feltárás során. Az öt és fél méter átmérőjű, ötven-hatvan embert befogadó, egy apszissal és egy osszáriummal rendelkező egykori templomban csaknem négyszáz éven át szolgáltatták ki a szentségeket, a kereszteléstől a temetésig.

Beszélgetés a Szent Erzsébet rózsája-díj idei kitüntetettjével

Nagy Lászlóné, vagy ahogy szűkebb pátriájában ismerik, Kati néni a pusztadobosi katolikus karitász vezetője. Ám bátran mondhatjuk azt is, ő a kis beregi falu szíve-lelke. Hiszen munkatársaival hol ételt oszt, hol ruhát gyűjt, hol pénzadományt kalapol össze a rászorulóknak. Telefonján mindig elérhető, szíve mindig nyitva áll azok számára, akik segítséget kérnek. Őt hallgatva, jótékony tetteit számba véve mindannyian meggyőződhetünk arról, hogy a tevékeny szeretet díja idén is jó helyre került.

– Hogyan lett a pusztadobosi karitász vezetője?

– Negyvenhárom évig voltam védőnő. Egy életen át dolgoztam a Magyar Vöröskeresztnél. A Magyar Katolikus Karitász helyi csoportját én alapítottam tíz évvel ezelőtt, a 2001-es árvíz idején. A súlyos problémák között én sem maradhattam tétlen. Felkutattam, kik azok, akikre a legkevesebb figyelem irányul. Azt tapasztaltam, hogy a gulácsi idősek szenvednek leginkább szükséget. Nekik kezdtünk gyűjteni takarót, tartós élelmiszert, pénzt. Ők pedig nagyon hálásak voltak azért, hogy végre rájuk is gondolt valaki.

Van még jó hírünk

Harminchárom évvel ezelőtt egy tizenhat éves indiai, Assam államban élő fiú, Jadav Payeng észrevette, hogy az otthona közelében, egy folyóparti homokzátonyra kígyókat sodort a víz. Az állatok elpusztultak, mert nem volt erdő a közelben, ahova behúzódhattak volna a perzselő nap elől.