Két Bibliát látunk a képeken. Mindkettő kopott, viseltes. Az egyik még szakadt is. A bordó és viszonylag épen maradt – a régebbi. Ez ugyanis Abraham Lincoln Szentírása. A másik, a „használtabb” – Martin Luther King úti Bibliája. Január végén ismét felfigyelt a világ e két régi könyvre.

Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok negyvennegyedik (régi-új) elnöke január 21-én erre a két Bibliára esküdött fel. Lincoln Szentírása már négy évvel ezelőtt is szerepet kapott a beiktatási ceremónián. A részben kenyai származású Obama ezúttal is ragaszkodott annak az elnöknek a Bibliájához, akinek nevéhez köthető többek között a rabszolgaság eltörlése.

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe Mária tisztulásának a napja – görögül hypapanté, vagyis találkozás. Arra emlékezünk, amikor Szűz Mária, negyven nappal Jézus születését követően, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. Az ilyenkor megszentelt gyertya a bemutatott istenfiút jelképezi. A római katolikus családok Gyertyaszentelő Boldogasszony napján több gyertyát is visznek a templomba megszenteltetni. Régebben a szentelt gyertyákat otthon a falra akasztották, vagy a ládafiában, a szekrényben tartották, s vihar idején vagy a haldokló mellett meggyújtották, esetenként gyógyításra is használták. A Szeged környékiek a szentelésről hazatérve a kilincsre is helyeztek egy kis darabot a gyertyából, hogy békesség legyen a házban, és a gyümölcsfákat is megveregették vele, hogy bőven teremjenek.

Lapunk legfiatalabb olvasója látható ezen a képen az édesapjával. Míg az apa elmerülni készül egyházunk ügyes-bajos ügyeiben, addig a kis Levente falja a kultúrát, vagyis a Mértékadó című újságunkat. Munkatársainkkal egyetértünk abban, hogy ilyen megerősítések után ezentúl még nagyobb lelkesedéssel készítjük a lapot. Köszönjük a nagypapának, Gyorgyovich Miklósnak, hogy eljuttatta hozzánk a fotót!

Az országban mindössze két templomot szenteltek fel Gyertyaszentelő Boldogasszony tiszteletére. Az egyik Gázi Kászim pasa egykori dzsámija Pécsett, amely ma római katolikus plébániatemplom. A dzsámi 1543–46 között épült. A törökök kiűzése után a jezsuitáké lett, akik a minaretet lebontották, az épületet átalakították, de azért az iszlám jellegzetes jegyei ma is felfedezhetők rajta. A dzsámi imafülkéje a délkeleti fal tengelyében látható, ettől balra és jobbra Allah és Mohamed nevének felirata figyelhető meg; a szenteltvíztartók egykor mosdómedencék voltak. A török építészet sajátosságai miatt az itteni szentmisék különleges hangulata egyedülálló az országban.

Ismeretlenek

Decemberben Veresegyházon megnéztük a római katolikus templomban a gyerekek a karácsonyi pásztorjátékát. Kisfiunk, Dávid nyolcéves, jár hittanra, és mivel a szereplők között voltak vele egykorú gyerekek is, megkérdeztük tőle, hogy nem ismeri-e valamelyiküket. Dávid alaposan megfigyelte őket, majd tűnődve azt felelte: „Nem ismerem egyiket sem. Lehet, hogy reformátusok.”

Szántó Tibor