Vészharangok a Notre-Dame-ban?

A francia nemzetgyűlés döntött a házasság fogalmáról

Többünket meglephetett a hír, hogy a nyolcszázötven éves párizsi székesegyház négy harangját eltávolítják eddigi helyéről, és kilenc új harang kerül a háromszázharminc éves Emmanuel mellé. Az új harangok történelmi tanulsággal szolgálhatnak az európai társadalom keresztény gyökereiről, elfelejtettnek látszó, ám ma is érvényes értékeiről. Erre éppen most, a házasság intézményét aláásó francia és európai törvényhozás idején igen nagy szükség van.

A XVIII. század végén kirobbant francia forradalom – melynek egyik fő célkitűzése kultúránk keresztény alapjainak megsemmisítése volt – „a rend kedvéért” a Notre-Dame kilenc harangját is elpusztította. Az 1856-ban készült négy új, rosszabb minőségű harang hangzását tekintve nem volt összhangban a legrégebbi Emmanuellel. A most elkészült, Marie, Gabriel, Anne-Genevieve, Denis, Marcel, Etienne, Benoît Joseph, Maurice és Jean-Marie névre keresztelt harangok tökéletes harmóniában szólalnak majd meg március 23-án, amikor elfoglalják végleges helyüket. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a székesegyház hajójában kiállított új harangokat (képünkön) a jövőről álmodó gyerekek szólaltathatták meg először.

Közösségben a hajléktalan emberekért

Harminc évvel ezelőtt, 1983. január 31-én a római Termini pályaudvaron rosszul lett egy hetvenegy éves asszony, Modesta Valenti. Mentőt hívtak hozzá, a mentősök azonban higiéniai állapotára hivatkozva nem szállították kórházba. Néhány órás agónia után az asszony az utcán meghalt. Európa gazdag és civilizált nagyvárosaiban ma is élnek emberek, akik – József Attila keserű szavaival szólva – „hálnak az utcán”, akik otthontalanul élnek és halnak meg.

Város- és tájképek tornyokkal

Tatabányán az utóbbi hónapokban – bízvást mondható – egyre vonzóbbá váló közösségi élettér kezd kialakulni az önrész mellett jelentős uniós és állami forrásokból megújított városközponti területen, a tavaly avatott Árpád-szobor terén. Legújabban példaértékűnek mondható utcakiállítás nyílt itt helytörténeti fotókból: olyan felvételeket állítottak ki, amelyek azt dokumentálják, hogyan változott egy-egy településrész, városnegyed vagy esetleg csupán egyetlen utcasarok arculata az utóbbi harminc, hetven, száz év alatt. Az érdeklődők – legyenek bár helybéliek vagy a városban csupán átmenetileg tartózkodók – érdekes időutazásnak lehetnek tanúi, ha végignézik a tárlat képeit.

Pártok a születendő gyerekekért

Van még jó hírünk

A kívánt gyermekek megszületése érdekében nyilatkozatot írt alá mind az öt parlamenti párt. A január 8-án kelt dokumentum a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom kezdeményezésére jött létre. A pártok a dokumentumban kijelentik: „Alapvető célkitűzésünk, hogy olyan körülményeket teremtsünk, amelyek között azok a fiatalok, akik több gyermeket szeretnének, mint ahányat vállalnak – biztonsággal alapíthassanak családot, miközben karrierjüket is építhetik. (…)

Megújult a kecskeméti Rév

A kecskeméti önkormányzat egy új épületet bocsátott a Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat rendelkezésére. A munkatársak mostantól igazán korszerű körülmények között foglalkozhatnak a segítségre szorulókkal.

Zaklatott, túlbonyolított korunk számos csapdát tartogat, amelyeket saját erőből nem mindenki képes elkerülni. Egyre több a szenvedélybeteg és a pszichiátriai beteg. Szükséges számukra a kapaszkodó, a szakmai segítség, de nélkülözhetetlen a felsőbb segítség, az isteni kegyelem is.

Kényelmi kereszténység, vagy…

Az újevangelizáció útjai

„Égni kell annak, aki gyújtani akar” – hangzott ifjúkorom egyik jellegzetes rock dala, s ez a nagy igazság az evangelizációra is érvényes. Tanúságtevő keresztény csak abból lesz, akiben túlcsordul Isten szeretetének tapasztalata a Szentlélekben. Jézus arról beszél, hogy jövetelének célja: „tüzet hozni a földre”, s alig várja, hogy ez a tűz fellobbanjon – a langyos hívőt azonban „kiveti szájából”. Tüzesnek lenni hosszú távon nem valami állandó érzelmi felhangoltságot jelent, hanem tudatosságot és mindenekelőtt a saját megtérésünket teljessé tevő elszántságot.

Miért pályázik uniós forrásokért egy plébánia?

A hét kérdése

Tudatos és környezetbarát életmód Murakeresztúr és Fityeház háztartásaiban címmel egy rendezvénysorozat létrehozására nyert európai uniós támogatást a murakeresztúri plébánia. Polgár Róbert plébánost, a projekt menedzserét arról kérdeztük, miért indul egy egyházközség olyan pályázaton, amely látszólag nem tartozik a feladatai közé.

– Azért, mert ennek a projektnek közösségformáló ereje lehet. Azokkal, akik misére járnak, naponta vagy legalább hétről hétre találkozom. De valahogyan azokat is el kell érni és meg kell szólítani, akik nem jönnek be a templomba. Mivel ezekkel az emberekkel nincs napi kapcsolatunk, nem is tudják, hogy mivel foglalkozunk, s mi az, amit az egyház kínálni tud nekik.

Hiszek, Uram, segíts hitetlenségemen!

Világ-nézet katolikus szemmel

A néma lélektől megszállt fiú apjának könnyek között tett vallomása egyike a számomra legtöbbet mondó evangéliumi mondatoknak. Most sem tudnám jobban összefoglalni a francia katolikus sajtószövetség Annecyben megrendezett tanulmányi napjainak végkövetkeztetését.

Van-e jövője a keresztény sajtónak? Amennyiben képes lesz tudomásul venni, hogy a társadalmi és erkölcsi válságban minden megkérdőjeleződik, akkor van – állapították meg. Mert ma már semmi sem magától értetődő, sem a keresztény hit, sem a világi értékek.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.