Város- és tájképek tornyokkal

 

Ahol korábban megművelt vagy épp parlagon hagyott földek terültek el, ott most megannyi lakótömb, intézmény magasodik. Számos, korábban a város arculatát meghatározó háznak ugyanakkor ma már híre-hamva sincs, legfeljebb a hiányuk kelthet érzéseket azokban, akik még megfordultak a falaik között, s így emlékeznek rájuk. Megint más épületekre – köztük műemléki jellegűekre vagy éppen szocreál monstrumokra – pedig alig lehet ráismerni a bővítések, felújítások, (környezet)szépítő átalakítások miatt.


 

Hol a képek középpontjában, hol a háttérben, hol szinte csak alig sejthetően azonban szinte mindig ott van a fotókon két-három visszatérő elem, amelyek az állandóság érzésével töltik el a felvételek szemlélőjét – természetesen a templomtornyok ezek.

A templomok, tornyok, haranglábak értelemszerűen másutt is meghatározó építmények: utazgatva, vagy csak útikönyveket, városkalauzokat lapozgatva is láthatjuk, hogy mindenütt kiemelt jelentőségűek mind hely-, mind kultúrtörténeti szempontból. Ráadásul a legjobb tájékozódási pontok: hozzájuk viszonyítva a legkönnyebb megtalálni (vagy adott esetben helybéliként egy idegennek elmagyarázni) az úti célt. Lényegüket tekintve pedig a templomtornyok mindenekelőtt a magasságos égre mutató jelek, amelyek rendíthetetlenül állnak a körülöttük időről időre átalakuló, helyenként végképp elporladó kisebb-nagyobb kőrengetegekben.

Minden település arculata folyamatosan változik, s olykor bizony „öröknek” tűnő (hovatovább az ember mindenhatóságát jelképező) építmények is a porba rogynak. Ugyanakkor a templomok a hívők gondolatvilágában ronthatatlanok, mert – ahogyan szentmiséről szentmisére újra és újra megtapasztalhatjuk az érzést – nem csupán a kősziklára helyezett alapoknak és a gondos kőművesmunkának köszönhetik létüket, hanem legfőképpen a Mindenható jóakaratának. Annak, hogy ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevében, ott ő is jelen van a gyülekezetben.

S épülhetnek persze a legmagasabb templomtoronynál is égbeszökőbb kőóriások, ám a lényeg soha nem a méterekben kifejezhető méret, hanem az az alap, amelyen az építmény áll.

Fotó: ORFK légi felvétel: H. Szabó Sándor

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .