Az 50. zsoltárban, az egész Biblia talán legszebb és legmélyebb bűnbánati imádságában kiáltunk így Istenhez, aki Dávid király bűnbánata és imádsága által minket is igaz bűnbánatra és valódi lelki gyümölcsöket termő böjtölésre akar vezetni. Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy a megtört és alázatos szív nem szép költői kép, hanem teológiai valóság, amely mélységesen összefügg azzal, amit Szent Dávid – a sugalmazó Szentlélek által vezetve – így fogalmaz meg: „Tiszta szívet teremts bennem, ó, Isten, / és az igaz lelket újítsd meg bensőmben!” Ezzel Dávid öntudatlanul is a bűnöket elvevő, új jövőt nyitó Krisztus után kiált, s arról az újjáteremtésről beszél, amely a szent keresztség által mindnyájunkban megvalósult. Hiszen amikor megkeresztelkedtünk, nem csupán egy vallásba léptünk be, hanem mint új teremtmény, titokzatos módon beleszülettünk Krisztusba. Ez olyan, mérhetetlen jelentőségű esemény, amely nem írható le egyszerű változásként, hanem a teremtés szintjén van: önazonosságunk megtartásával egy új világmindenségbe, a megtestesült Ige istenségébe emeltettünk. Innentől fogva semmi sem számít, csak az új teremtmény (vö. Gal 6,15).

Kozma Imre vallomása egy megrendítő találkozásról

Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke nemrég Rómában járt, és részt vett a szuverén máltai lovagrend kilencszáz éves fennállásának alkalmából rendezett ünnepségeken. Az utolsók között volt, akik még lemondása, február 11-e, a betegek világnapja előtt találkoztak–beszéltek XVI. Benedekkel.

– Az első sorban ültem a Szent Péter-bazilikában a február 9-i szentmisén, amely a világ különböző tájairól érkezett négyezer máltai lovag és dáma, mintegy hatszáz pap részvételével zajlott le, és kétszáz pap koncelebrálta. Eredetileg XVI. Benedek mutatta volna be, de ezt megromlott egészségi állapota miatt már nem volt képes megtenni. Csak mise után csatlakozott hozzánk.

A szentatya nagyböjti üzenete

„Az egészséges lelki élethez el kell hagynunk mind a józan ész világosságát leértékelő fideizmust (a hit érzelmét előtérbe állító felfogást), mind pedig a felszínes, pusztán moralizáló törekvéseket” – ez az egyik meghatározó gondolata XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetének.

„Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne” (1Jn 4,16) – ez a címe a szentatya nagyböjti üzenetének. Egy keresztény nem azért szereti embertársát, mert általában véve jó és szolidáris, hanem azért, mert saját magában tapasztalta meg Krisztus szeretetét, és tanúságot tesz mások előtt erről a szeretetről. XVI. Benedek a hit és a szeretet közötti helyes kapcsolat témájára visszatérve hangsúlyozza, hogy egyik sem előrébb való a másiknál.