Csak álltam elragadtatottan,
már nem tudom, ki hogy jutottam
a kapun, indulni tovább.
Ó, hogy fénylik itt a világ!
Bíbor hullámok torlódnak az égen,
a város rőt füstben pihen;
hogy zajong a malom az égerfák tövében!
Tévelygek, mint a részegek –
ó, Múzsa, szerelem lepte meg
egy percre szívemet!
