Könyvespolcra
Tudom, ez nem a reklám helye, de meg kell vallanom, sajnálom, hogy a nemrégiben a boltokba került, kitűnő Karácsonyváró füzetem felnőtteknek szóló változata nem fog megjelenni. Szülők és nagyszülők mielőbb vegyék meg ezt az óvodásoknak és kisiskolásoknak szánt kiadványt, Igaz Rita munkáját, mely egyszerre szolgálja a vallásos nevelést, XV. századi táblaképével és Szecskó Ágnes szép rajzaival az ízlésnevelést, valamint az irodalom- és énekkultúrát.
Könyvespolcra
Mindannyian ismerjük a végidőkről szóló tanítást. Amikor betelnek e világ napjai, Jézus Krisztus „újra eljön ítélni élőket és holtakat, és országának nem lesz vége”. S bár minden, magát kereszténynek valló ember várja, hogy mindez bekövetkezzen, nem ismerjük „sem a napot, sem az órát”. Mint ahogyan azt sem tudhatjuk, mi is fog történni valójában ama végső napokban. Még akkor sem, ha a Jelenések könyvéből sok minden kiolvasható. Azt hiszem, sokan vannak közülünk, akik számtalanszor elképzelték már, vajon mi lenne akkor, ha csak néhány hónap választana el minket a végítélettől. Ha azok az utolsó idők éppen most lennének. Michael D. O’Brien Az apokalipszis árnyékában című regényében le is írja elgondolásait.
Magunk vagyunk az örökös magányban / Akár a víz. Akár az anyaföld. Pilinszky írja ezt Egy arckép alá. A szem, a homlok, a teljes arc sugallhatta, a lélek benső állapotának tükre: a teremtés emberképe.
A magányhoz az időt kapcsolom, amelyről számtalan meghatározás született, de korunkban leginkább arra figyelhetünk, amely így definiálja: „A nyugtalanság maga az idő, az időbeliség kifejezése.” Mi köze ennek a magányhoz? Másik költő, Weöres Sándor írja: Minden olyan gyors az állandóságban / hogy mire valamit gondolnék / már másra gondolok. Ez a gyorsaság fosztja meg korunkban az embert önmagától, a körülötte élőktől, ez taszítja a magányba, ahol mindig a „jelen” pillanata tartja fogva. Az ilyen személyről mondja a lélekelemző, hogy emlékezés nélküli szellem, teljesen távol van önmagától. Az elidegenedés nem más, mint magány. Nélkülözése annak, ami a múlt és a jövő közt feszül. Mert ki tagadná, hogy vágyaink végül a jövőre irányulnak, miközben a múltnak búcsút intünk. Így telik az élet múlt és jövő közt abban a nyugtalanságban, amelyről Szent Ágoston elmélkedik.
Az ispotályok a keresztény ókortól kezdődően zarándokok, betegek és rászorulók gondozására fönntartott intézmények voltak. A magyarországiak közül csak a Zemplén szívében, a Telkibányán lévő maradt meg eredeti formájában. Alapításáról 1367-ből származó okiratok számolnak be, és a gondviselésnek tudható be, hogy ma láthatjuk. A romok ugyanis tizenöt évvel ezelőtt váratlanul bukkantak elő egy ház alapozási munkálatai során.
A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársainak és a helyi összefogásnak köszönhetően a román kori Alexandriai Szent Katalin-kápolna és ispotály az ország egyik legszebb helyreállított műemléke lett. Az eredeti alapokon építették fel az ispotályhoz tartozó, barátságos, csendes környezetben álló kápolna épületét.
Bemutatták Los Angelesben Jankovics Marcell animációs filmjét, amelyet Madách Imre műve, Az ember tragédiája nyomán készített. A The New York Times kritikusa, Robert Ito terjedelmes cikkében még a bemutató előtt elismerő szavakkal méltatta az alkotót és művét. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a drámai látomás nem a szélesebb közönséghez szól. Az újságíró a rendezőn kívül többek között megszólaltatta Bunyik Bélát, a Los Angeles-i Magyar Filmfesztivál szervezőjét és Orosz Márton művészettörténészt, a Szépművészeti Múzeum Fotó és Média Gyűjteményének kurátorát is.
„Hazatért” Debrecenbe november közepén Munkácsy Mihály híres festménye, a Golgota. Összecsomagolt állapotában egy daru segítségével az egyik ablakon át emelték be a harminchat négyzetméteres festményt a Déri Múzeum kupolatermébe. A szállításban tűzoltók is segédkeztek. A műalkotás kétévnyi távollét után érkezett vissza a városba. Ez idő alatt látható volt Bécsben, Pécsett, Budapesten és Szegeden. Most ismét együtt van Munkácsy Krisztustrilógiája: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a Golgota című festmények. A Munkácsy Termet még ebben a hónapban megnyitják a nagyközönség előtt.
Fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI
Ki hitte volna, hogy az illatos sütőtök a világ legnagyobb bogyója! És az összes kabakos növény bizony mind szintén bogyót terem, legyen szó kolbász-, sonka- vagy úritökről. Mind a dísztökök, mind a sütőtök igazi szezonja a tél. Az előbbiek mutatós terméseikkel díszítenek, míg az utóbbiból változatos ételeket lehet készíteni. A dísztökök rendkívül sokféle alakban tenyésznek: van turbán, tojás, gömbölyű formájú, rücskös vagy sima felületű, és gazdag színválaszték is párosul ehhez.
Ki is a normális?
Egy alkalommal gyerekeim a hintőporos dobozzal kezdtek el játszani. Ilike addig rázta a dobozt, míg az egész szoba csupa hintőpor lett. Amikor megláttam, mi történt, idegesen kivettem a kezéből a dobozt, és rámordultam: „Normális vagy te?” Mire ő nagy haraggal azt kiabálta: „Én nem vagyok normális, te vagy a normális!”
Sz. T.-né,
többszörös nagymama