„Véletlenül” a világ másik részén

Húsz éve épült a legdélibb magyar templom

Íróasztalomon kis harangocska: a melbourne-i Szent István-templom 1993-as fölszentelésére emlékeztet. „Építészmérnök vagyok, én terveztem a hozzá kapcsolódó magyar központtal együtt” – mondja Zágon Lajos, s hozzáteszi: a kivitelezési munkákat is ő irányította. Szívügyének tekintette, hogy az ausztráliai magyarok anyanyelvükön dicsérhessék Istent.

Mennyien tartoznak a Szent István-templomhoz és a melbourne- i magyar katolikus központhoz? „Több ezren fordulnak meg ott. Nem azt jelenti, hogy rendszeresen eljönnek ennyien, de mindig sokan vagyunk. Nyár végén, februármárcius fordulóján rendezzük a Hungarofestet, a háromnapos ünnepségen kétezren is részt vesznek.”

Sine pompa, simplici cultu

Többéves kutatás előzte meg Pázmány és Lippay koporsójának beszentelését

„Testemet pompa nélkül, egyszerű szertartás keretében kívánom eltemettetni, éspedig ha föld alatti kriptába helyezik, úgy parancsolom, hogy azon kriptában ássák fel a földet, és testemet a föld méhébe bocsássák alá” – olvashatjuk Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek végrendeletében. Fraknói Vilmos címzetes püspök beszámolója szerint a nagyszombati egyetem alapítóját jezsuita szabású vörös reverendában, főpapi jelvények nélkül temették el a pozsonyi Szent Márton-dómban. Bármily furcsa, a közelmúltig nem ismerhettük pontosan, hol is vannak a magyar egyháztörténelem egyik legnagyobb hatású főpásztorának földi maradványai.

Telefonfülke a mezőn

Nem szokványos emlékművet lepleztek le a remeteszőlősi turistaút mentén: egy telefonfülkét. Mai, okostelefonos világunkban egy hagyományos telefonfülke önmagában is mementó. Ez a fülke most mégis más miatt érdekes, mi több, szívet melengető.
Örkény István tavaly töltötte volna be századik életévét. A centenárium záróeseménye volt e különös fülke felállítása, amely Oberfrank Pál színész ötletéből született.

A híd, amely összeköt

Az első híd, amelyen átkeltem, szülőfalum kis patakja fölött épült, egyszerű fadeszkákból. A templom mellett vezető keskeny út az egykori előszállási uradalmi intéző lakásáig, majd onnan tovább, a dimbes- dombos Túzokba vitt, a halastóhoz. A „macskahíd” az akkori kislány számára hatalmasnak és rettentőnek tűnt. Azóta persze láttam már jóval félelmetesebb építményeket is, amelyek széles folyókon íveltek át, völgyek, hegyek között könnyítették meg a közlekedést. A híd kapocs. Településeket, országokat, embereket köt össze.

Az ászári Szent György-templom

Fedezzük fel!

A Kisbérhez tartozó Ászár község leginkább az 1850-ben ott született kiváló színésznőről, Jászai Mariról nevezetes. Krippel József uradalmi ács és Keszey Julianna ötödik gyermekét a keresztelési anyakönyvbe Krippel Mária Anna néven jegyezték be. Jászai olyannyira nem szerette eredeti vezetéknevét – az ugyanis németül beteget jelent –, hogy állítólag még születési anyakönyvi kivonatából is kiégette a bejegyzést. Ászáron ma szobor és a szülőházában rendezett kiállítás őrzi emlékét, de az ő nevét viseli az általános iskola és a nyugdíjasklub is. A krónikák följegyezték, hogy a művész nagyon szerette szülőfaluját, s amikor az 1880-as évek végén az öreg iskola életveszélyes állapotba került, Hérics Márton plébános Jászaihoz fordult segítségért. A színésznő ekkor Kisbéren, a lovardában tartott előadást, s a bevételt az ászáriaknak adta.

Gyerekszáj

Csokioroszlán, csokiegér, csokivakond

„Tamáska, mit hozzon a Nyuszi húsvétra?” – kérdezem hároméves kisfiamat, akinek – azt gondolom –, még nincsenek teljesíthetetlen vágyai. Ő pedig sorolja: „Csokinyuszit, csokikacsát, csokibárányt, csokioroszlánt és csokiegeret meg csokivakondot…” Az első három ajándékot könnyedén beszerezte a Nyúl… A három utóbbi kérése alapján pedig megtanulhatja a kisfiam, hogy minden vágyunk sajnos nem teljesülhet.

Európai Unió

A Szeplőtelen Fogantatás ünnepe Rómában

December 8-án, szeplőtelen fogantatás ünnepén, amely Itália-szerte állami ünnep is, a szentatya a hagyomány szerint ellátogatott a Spanyol térre, hogy imádkozzék az ünnep tiszteletére emelt Mária-szobornál. A Boldogságos Szűz szeplőtelen fogantatásának tanát IX. Piusz pápa nyilvánította dogmává, azaz az egyház tévedhetetlen tanításává 1854-ben. Ennek az évszázadok óta vallott tanításnak értelmében Mária fogantatásának első pillanatától, Isten egyedülálló kegyelméből mentes volt az áteredő bűn minden foltjától. Három évvel később a dogma kihirdetésének emlékére szobrot emeltek Róma belvárosában, a Spanyol téren. Ezt a szobrot 1857. december 8-án IX. Piusz áldotta meg. Személyesen először XXIII. János pápa látogatott el ide és a közelben található SantaMaria Maggiore-bazilikába 1958-ban.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.