valami madár kellene
szépen szálló akár a nap
fény kísérné büszke útján
s vele a játszi gondolat
és ha a fény meg is halna
átlépném az árnyékomat
büszke fejjel döntögetném
a ránk települt falakat
később zöld idő zuhogna
a karácsonyi fa alatt
csúcsára odaképzelném
azt a napszerű madarat
könyves szobám kis zugában
játszanék ISTEN tenyerén
a hetedik nap övé lennék
ahogy enyém e költemény
Zirig Árpád (1940) Dunaszerdahelyen élő költő,
a felvidéki magyar irodalom jelese
© 2015 copyright Új Ember Szerkesztőség és Kiadóhivatal
"
alt="Szerző: Zirig Árpád