Rafael Arnáiz Barón április 26.

Szerző:

A hét szentje

Csupán huszonhét éves volt, amikor meghalt, mégis a XX. század legnagyobb misztikusainak egyike Rafael Arnáiz Barón. Észak-Spanyolországban, Bugosban született 1911-ben, hívő családban, és szülei nagy gondot fordítottak keresztény nevelésére. Krisztus iránti mély elköteleződése azonban csak az érettségi után alakult ki benne – a gimnázium befejeztével a nyarat Ávila környékén töltötte Leopoldo nagybátyjánál és María nagynénjénél, Maqueda hercegénél és hercegnéjénél. A kivételes emberi, intellektuális, művészi tehetséggel és nagyszerű humorral megáldott kamasz fiú mély barátságot kötött a hercegi párral, és az ő hatásukra indult el a szemlélődő szerzetesi élet felé.

„Meggyógyultál… többé ne vétkezzél”

Szerző:

Görögkatolikus lelkiség

A csodák a hit területére tartoznak, mert természettudományos magyarázatuk nincsen. Egy ilyen csodát állít szemünk elé görögkatolikus egyházunk a húsvét utáni időben az inaszakadtról elnevezett vasárnapon (Jn 5,1–15). A harmincnyolc éve beteg, béna ember panaszkodott Jézusnak, hogy nincs embere, aki bevinné a tóba, hogy gyógyulást nyerjen. Ünnepi liturgikus szövegünk szinte szemrehányóan fogalmazza meg Jézus válaszát: „Te miattad lettem emberré, te miattad öltözködtem testbe, és te azt mondod: Uram, nincs emberem! Vedd fel ágyadat, és járj!”

„Véletlenül” a világ másik részén

Szerző:

Húsz éve épült a legdélibb magyar templom

Íróasztalomon kis harangocska: a melbourne-i Szent István-templom 1993-as fölszentelésére emlékeztet. „Építészmérnök vagyok, én terveztem a hozzá kapcsolódó magyar központtal együtt” – mondja Zágon Lajos, s hozzáteszi: a kivitelezési munkákat is ő irányította. Szívügyének tekintette, hogy az ausztráliai magyarok anyanyelvükön dicsérhessék Istent.

Mennyien tartoznak a Szent István-templomhoz és a melbourne- i magyar katolikus központhoz? „Több ezren fordulnak meg ott. Nem azt jelenti, hogy rendszeresen eljönnek ennyien, de mindig sokan vagyunk. Nyár végén, februármárcius fordulóján rendezzük a Hungarofestet, a háromnapos ünnepségen kétezren is részt vesznek.”

Sine pompa, simplici cultu

Szerző:

Többéves kutatás előzte meg Pázmány és Lippay koporsójának beszentelését

„Testemet pompa nélkül, egyszerű szertartás keretében kívánom eltemettetni, éspedig ha föld alatti kriptába helyezik, úgy parancsolom, hogy azon kriptában ássák fel a földet, és testemet a föld méhébe bocsássák alá” – olvashatjuk Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek végrendeletében. Fraknói Vilmos címzetes püspök beszámolója szerint a nagyszombati egyetem alapítóját jezsuita szabású vörös reverendában, főpapi jelvények nélkül temették el a pozsonyi Szent Márton-dómban. Bármily furcsa, a közelmúltig nem ismerhettük pontosan, hol is vannak a magyar egyháztörténelem egyik legnagyobb hatású főpásztorának földi maradványai.

Telefonfülke a mezőn

Szerző:

Nem szokványos emlékművet lepleztek le a remeteszőlősi turistaút mentén: egy telefonfülkét. Mai, okostelefonos világunkban egy hagyományos telefonfülke önmagában is mementó. Ez a fülke most mégis más miatt érdekes, mi több, szívet melengető.
Örkény István tavaly töltötte volna be századik életévét. A centenárium záróeseménye volt e különös fülke felállítása, amely Oberfrank Pál színész ötletéből született.

A híd, amely összeköt

Szerző:

Az első híd, amelyen átkeltem, szülőfalum kis patakja fölött épült, egyszerű fadeszkákból. A templom mellett vezető keskeny út az egykori előszállási uradalmi intéző lakásáig, majd onnan tovább, a dimbes- dombos Túzokba vitt, a halastóhoz. A „macskahíd” az akkori kislány számára hatalmasnak és rettentőnek tűnt. Azóta persze láttam már jóval félelmetesebb építményeket is, amelyek széles folyókon íveltek át, völgyek, hegyek között könnyítették meg a közlekedést. A híd kapocs. Településeket, országokat, embereket köt össze.

Az ászári Szent György-templom

Szerző:

Fedezzük fel!

A Kisbérhez tartozó Ászár község leginkább az 1850-ben ott született kiváló színésznőről, Jászai Mariról nevezetes. Krippel József uradalmi ács és Keszey Julianna ötödik gyermekét a keresztelési anyakönyvbe Krippel Mária Anna néven jegyezték be. Jászai olyannyira nem szerette eredeti vezetéknevét – az ugyanis németül beteget jelent –, hogy állítólag még születési anyakönyvi kivonatából is kiégette a bejegyzést. Ászáron ma szobor és a szülőházában rendezett kiállítás őrzi emlékét, de az ő nevét viseli az általános iskola és a nyugdíjasklub is. A krónikák följegyezték, hogy a művész nagyon szerette szülőfaluját, s amikor az 1880-as évek végén az öreg iskola életveszélyes állapotba került, Hérics Márton plébános Jászaihoz fordult segítségért. A színésznő ekkor Kisbéren, a lovardában tartott előadást, s a bevételt az ászáriaknak adta.

Gyerekszáj

Szerző:

Csokioroszlán, csokiegér, csokivakond

„Tamáska, mit hozzon a Nyuszi húsvétra?” – kérdezem hároméves kisfiamat, akinek – azt gondolom –, még nincsenek teljesíthetetlen vágyai. Ő pedig sorolja: „Csokinyuszit, csokikacsát, csokibárányt, csokioroszlánt és csokiegeret meg csokivakondot…” Az első három ajándékot könnyedén beszerezte a Nyúl… A három utóbbi kérése alapján pedig megtanulhatja a kisfiam, hogy minden vágyunk sajnos nem teljesülhet.