Találkozni a fiatalok értelmével, szívével és jellemével

A tizenkilencedik alkalommal megrendezett tanácskozás az idén – a hit évéhez kapcsolódva – a Hittel az egyetemen címet kapta. Ezért is foglalkozott ezzel a témával Pákozdi István budapesti egyetemi lelkész és Veres András szombathelyi megyés püspök is előadásában. Utóbbi a hit újrafelfedezésével kapcsolatban arról beszélt a mintegy ötven jelenlévőnek, hogy ma nem feltétlenül a hitetlenséggel találkozhatunk a társadalomban – és így az egyetemeken is –, sokkal inkább a vallástalansággal, illetve a vallási pluralizmussal. Az sem ritka, hogy valaki vallásos ugyan, de vallásossága nincs kapcsolatban sem a hittel, sem az Istennel való személyes viszonnyal. A felsőoktatásban azzal is szembe kell nézni – több mint húsz évvel a rendszerváltás után –, hogy még mindig az a nemzedék tanítja az ifjúságot, amely a kommunizmusban szocializálódott. A liberális szemlélet pedig azt sulykolja az emberekbe, hogy a hit magánügy. „Az egyetemista keresztény nyitottsággal fordul a világ felé, ütközteti a megszerzett ismereteket a hit elveivel. Ebben pedig segítségére kell lennie az egyetemi lelkésznek” – hangsúlyozta Veres András.


A konferencia arra is lehetőséget teremtett, hogy tapasztalataikat, illetve az előadások közben megfogalmazódott gondolataikat megbeszélhessék egymással a résztvevők. Van-e keresztényellenesség? Elvárható-e, hogy az egyetemen jelen legyen a keresztény hit? Többek között ezekre a kérdésekre is választ keresett a műhelybeszélgetésre összeült egyik csoport. Arra a megállapításra jutottak, hogy nagyon sok függ a felsőoktatási intézmény vezetésétől. Akad olyan egyetem, ahol még a vallással kapcsolatos rendezvényekre felhívó plakátot sem engedik kihelyezni. Az viszont rendkívül megkönnyíti a munkát, ha a vezetőség a keresztény értékek mellett kötelezte el magát. De a találékonyságon is sok múlik, hiszen a megszokottól eltérő módszerekkel a nem vallásos fiatalokat is meg lehet szólítani. Az egyik kollégiumban például a vizsgaidőszakban Egyetemi lelkészség feliratú bögrében vittek fel kávét a hallgatóknak. Itt pont azzal tudtak hatást elérni, hogy ezt a gesztust nem követte közvetlen hittérítés. (Bár sokan először gyanakodva néztek a munkatársakra: vajon mit várnak a kávéért cserébe.) Csapai Árpád csíkszeredai egyetemi lelkész elmondta, hogy náluk ki van téve az egyetemen egy mézesbödön, amelyből mindenki elvihet egy mézesmadzagot. Ez nem más, mint egy vallási üzenetet hordozó kis idézet. Beszámolója szerint rendszeresen újra kell tölteni ezt az idézetbödönt. Azt is megjegyezte, hogy a kereszténységnek joga és kötelessége is jelen lennie erkölcsi értékeivel ott, ahol az ország jövőbeli vezetőit képzik.

Németh Norbert szombathelyi egyetemi lelkész, a II. János Pál Szakkollégium igazgatója két okból is fontosnak tartja, hogy a katolikus egyház ott legyen a főiskolákon és az egyetemeken. Mivel Európát és benne Magyarországot spirituálisan és kulturálisan a kereszténység határozza meg, a jövő értelmiségének ismernie kell a keresztény értékeket. „Az egyetemi lelkészségek, szakkollégiumok kurzusai alkalmasak arra, hogy ütköztessük, illetve harmonizáljuk a fiatalok által megszerzett ismereteket a keresztény értékrenddel. Azokra az aktuális kérdésekre is választ kell tudnunk adni, amelyeket a társadalom, a kultúra, a természettudomány vet fel.” A másik, talán még ennél is lényegesebb szempont az a személyes kapcsolat, melyet az egyetemi lelkész a hallgatókkal kialakít. A fiatalok fordulhatnak hozzá örömükkel, bánatukkal, életvezetési tanácsot kérhetnek tőle, de lelki kísérésben is számíthatnak rá. „Számomra különös örömöt jelent, hogy nemcsak a diákok, hanem a tanár kollégák is gyakran felkeresnek.”

A szabadegyetemi előadás-sorozatot azzal a céllal indította el a szakkollégium, hogy azokat is elérjék, akik nem az egyetemi keretek között szeretnének a hit kérdéseiről hallani. Ezeken az alkalmakon többek között olyan kérdésekről esik szó, hogy miként lehet összeegyeztetni a hatnapos teremtéstörténetet a természettudománnyal, mi a válasza a keresztény antropológiának az ember és a bűn kapcsolatára.

Az egyetemi lelkészségek közötti együttműködésről Németh Norbert elmondta: a pasztorációs konferencián kívül még a Keresztény Egyetemi Lelkészségek Találkozója teremt lehetőséget arra, hogy a tapasztalataikat megosszák egymással. Ez utóbbit farsangi időben rendezik meg, elsősorban a diákság számára. Mivel a Nyugat- magyarországi Egyetem tíz kara öt városban van jelen, ezért az itt dolgozó lelkészek gyakrabban találkoznak egymással. Rendszeresen előfordul az is, hogy egy-egy eseményt közösen rendeznek meg.

„A különleges pasztorációs terület összekapcsol bennünket a határon túliakkal, hiszen erre a konferenciára Csíkszeredáról, Kolozsvárról és Nagyváradról is jöttek katolikus lelkipásztorok, és kapcsolódási pontot jelent a protestáns testvérekkel is, mert a megbeszéléseken a református és az evangélikus egyetemi lelkészségek is részt vesznek” – emelte ki a szombathelyi egyetemi lelkész.

Fotók: Kissimon István