„Szeretettel kell fogadnunk azokat is, akik csak a keresztelő vagy a házasság miatt keresik fel az egyházat – mondja Kató Csaba, aki évek óta katekumenek kísérője. – Legalább ragaszkodnak valamilyen szokáshoz, valami szépet látnak az egyházban.
Budapesti találkozás Nick Vujiciccsal – Egyik előadása előtt, az öltözőjében vár – mosolyogva. Beszélgetünk, majd megkérdezi, szeretnék-e közös fényképet vele. Elkészül a kép, kezdődik az előadás. Csak órák múlva, mikor már kezd elcsendesedni a napom, döbbenek rá, mit adott mindez nekem. Kissé elszégyellem magam: mennyit elégedetlenkedem és aggodalmaskodom feleslegesen. Meg kellene tanulnom ráhagyatkozni Istenre, így, mint Nick, ilyen természetesen. Igen, talán ez jellemzi a legjobban: a természetesség, s így a hitelesség.
Országjáró
Győri Egyházmegye
XI. Szeretet-napok
Az immár tíz éve változatlan „Adj örömmel!” jelmondat idén is sok embert indított arra, hogy részt vegyen a Győri egyházmegye által szervezett, bevételét teljes egészében Böjte Csaba ferences szerzetes gyermekmentő missziójára fordító Szeretet-napokon.
Az április 20. és 21. között megtartott rendezvénysorozat jótékonysági bállal kezdődött, melynek a győri Hotel Konferencia adott otthont. Az ünnepélyes megnyitón jelen volt a rendezvény két fővédnöke, Pápai Lajos megyés püspök és Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere. Rajtuk kívül rövid köszöntőt mondott Böjte Csaba ferences szerzetes, valamint Somogyi Tivadar alpolgármester is. Ezután Farkas Zsolt és Várnagy Andrea művészházaspár, a Házasság Hete rendezvénysorozat idei arcai adtak rövid, lélekemelő zongorakoncertet. A vacsora alatt lehetőség nyílt tombolavásárlásra, majd a nyitótánc után elkezdődött a vidám, zenés mulatság.
Országjáró
Tábori Püspökség
Katonák, tábori lelkészek az evangélium szellemében végzett szolgálatról
Talán soha nem volt még olyan fontos a laikusok szerepvállalása az egyházban – Magyarországon különösképpen –, mint napjainkban. Nemcsak azért, mert évről évre kevesebb a pap, hanem azért is, mert egyre fontosabbá válik a keresztény értékek, a krisztusi tanítás közvetlen megjelenítése ott, ahol hivatásánál fogva csak a világi tud jelen lenni. A katonai ordinariátus 2011. október 1-jén azzal a céllal hozta létre a Katolikus Tábori Püspökség Baráti Körét, hogy „biztosítsa a találkozást Isten és ember, ember és ember között”. Mégpedig úgy, hogy meghívja az alakulatoknál szolgáló katonákat, az ott dolgozó civil munkatársakat, hogy a „tábori püspökség jelenlétét tegyék valóságossá a Magyar Honvédségen belül”.
Országjáró
Pécsi Egyházmegye
Már Szekszárdról látni. Más irányból is biztos tájékozódási pont. Kiemelkedik a tájból. Itt valóban igaz: toronyiránt lehet tájékozódni. A bátaszéki templom nyolcvan méternél magasabbra nyúlik. Néhány napja azonban megváltozott a neogótikus, székesegyház nagyságú templom képe. Mintha egytornyú Notre-Dame lenne: harmincméteres karcsú süvegét levágták. Majd fölszedték a templomot elzáró kerítést, s április 13-án – több hónapi kihagyás után – ismét az idén száztíz éves istenházában mutattak be szentmisét. De menjünk közelebb…
A Biblia üzenete
A halálba induló Jézus – a János-evangélium szerint – az utolsó vacsora alkalmával megismétli övéinek az új parancsolatot: „Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is!” És itt rögtön emlékezünk János első levelének 4. fejezetére, ahol – mintegy Jézus szavait kommentálva – a szeretett tanítvány megadja e parancsolat legmélyebb teológiai indokát, forrását: „Szeretteim, szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri az Istent. Aki nem szeret, nem ismeri az Istent, mert az Isten szeretet.” (1Jn, 47–8)
Szerzetesség és liturgia
A húsvéti idő szentmiséinek egyik prefációja szerint Jézus főpap. Vajon mit jelent ez? A Zsidókhoz írt levél számos helye szerint Jézus szenvedése és halála olyan áldozat volt, amelyben az Atya kiengesztelődött; ez az áldozat az Úr feltámadásával egyetlen és örök érvényű áldozattá lett: nincs értelme többé más áldozatnak s így kultusznak Isten iránt.
Görögkatolikus lelkiség
A húsvét örömteli ünneplésének áradatában egy újabb példát állít szemünk elé görögkatolikus egyházunk a szamariai asszony vasárnapján. A hit évében hitünk erősítése szempontjából ennek különleges jelentősége van. Az ünnepi evangéliumi történetből (Jn 4,5–42) végigkövethetjük a meglehetősen bűnös nő (bár ne ítélkezzünk, mintha jobbak lennénk, mert megítéltetünk) hitének és a belőle forrásozó életének alakulását. A Jézussal való találkozás felemelte őt, s a benne csírájában meglévő hitet tanúságtevő életté fejlesztette. Liturgikus énekünk még ennél is többet mond, egyenesen az üdvösségéről szól: „A szamariai asszony hittel jövén a forráshoz meglátta a bölcsesség vizét: téged, és abból bőségesen részesülvén, örökké mindenkor dicsőségessé lett, s a magasságbeli országot elnyerte.”