Ha elesünk, Isten segít felkelni

Hónapokkal ezelőtt értesültem Nick Vujicic érkezéséről, aki kezek és lábak nélkül él, és így evangelizál világszerte. Az Új Ember előző lapszámában olvashattuk a vele készült interjút. Magyarországi útja során Debrecenbe is készült, ahol két menekült barátom is lakik. Szerettem volna, ha ők is találkoznak vele. Ha hallják őt, talán saját életüket is átértékelik, gondoltam. Tudtam, nagy hatással lesz rájuk, amit mond, mert szerették a népszerű hithirdetőket. Nick Afrikában is szolgált, emiatt is közel kerülhet hozzájuk. Hallották, hogyan beszélt a nagy csarnokban a hitéről az asztal tetején állva. Amikor elmesélte, hogyan támogatott tanulmányaiban egy szegény sorsú indonéz keresztény lányt, ami emberileg lehetetlennek tűnt, barátaim megértették, hogy az ő számukra is van remény, ha nem adják fel.

Nagyvilág

Még az idén szentté avatják II. János Pált?

Egy II. János Pál pápa közbenjárásának tulajdonított gyógyulásról az illetékes vatikáni bizottság megállapította, hogy tudományosan megmagyarázhatatlan. Ha a teológiai bizottság jóváhagyása is megtörténik, II. János Pált még az idén szentté avathatják. Az esetet Slawomir Oder, a pápa szenttéavatási ügyének posztulátora januárban terjesztette a Szentté avatási Ügyek Kongregációjának orvosi bizottsága elé. Mint ismeretes, egy személy boldoggá avatásához egy csodára van szükség, a szentté avatáshoz pedig egy másodikra, amelynek a boldoggáavatási szertartás után kell bekövetkeznie.
(Vatican Insider/MK)

Értékőrzők

Zarándoklat Prokop Péter emlékére

A római Szent István Alapítványt 1965-ben Zágon József hozta létre, azzal a céllal, hogy megvalósítsa Isten szolgája Mindszenty József bíboros álmát, Szent István zarándokházának újraélesztését. Az álom 1967-re valósággá vált, felépült a Szent István Ház, amely azóta fogadja a Rómába érkező magyar és külföldi zarándokokat és turistákat. Az alapítványnak több mint húsz esztendőn át Ruppert József piarista szerzetes volt az elnöke. 2000-ben az ő kezdeményezésére zarándokoltak el a szervezet tagjai Zágon József sírjához Muttersbe, halálának huszonötödik évfordulóján. E kezdeményezés hagyománnyá vált, s azóta minden évben zarándoklatot szerveznek valamely volt tag, illetve egykori jótevő sírjához.

Június elsején ismét megmozdul az ország

Ez az a nap! – a Papp László Budapest Sportarénában

Idén újra a Papp László Budapest Sportaréna ad otthont az évente megrendezett, nagyszabású felekezetközi eseménynek, az Ez az a nap!nak. A több mint egy évtizedes múltra visszatekintő rendezvénysorozat mindig tömegeket mozgatott meg, és világszínvonalú hazai és nemzetközi gospelzenekarokat állított színpadra. A cél az idén is a keresztények egységének előmozdítása a dicsőítés és a közös imádság által. Az eseményen minden évben nagy hangsúlyt kap az egyházvezetők imája nemzetünk megújulásáért, a családokért, a fiatalokért és a határon túli testvéreinkért.

Szíria keresztútja

Aleppó közelében április 22-én elraboltak két ortodox főpapot, Mar Gregorios Yohanna Ibrahim szír ortodox metropolitát és Boulos Yazigi görög ortodox érseket. Egy, a török határhoz közel eső faluból tartottak hazafelé Aleppóba, ahol egy hónapokkal korábban elrabolt pap kiszabadítása érdekében tárgyaltak. Ismeretlen fegyveresek megállították őket, gépkocsivezetőjüket pedig megölték.

A jövő a kertben terem

Beszélgetés Stiller Tamás szakáccsal

Az Egerben élő Stiller Tamás szeret és tud is főzni. Gasztronómiai weboldalt szerkeszt, ahol receptekkel és hasznos tanácsokkal látja el olvasóit. Tavaly ovikerteket hozott létre, ahol lelkes és szorgalmas csöppségeket tanít arra, miként kell zöldséget termeszteni. Szívén viseli a magyar gasztronómia és gazdálkodás sorsát. Tavaly Heves megyében őt választották az Év emberének. Vele beszélgettem a mai vendéglátás helyzetéről, a főzés szeretetéről és a kertművelés hasznáról, szépségéről.

Szeretet-ösvényen

Ez is ösvény: bizony az. Főleg az anyáké. Akik járnak-kelnek az élet keskeny útjain, de ösztöneikben tudják, ez a legszélesebb gyalogpálya. Védeni-kísérni a gyerekeket a legtöbb mozgástér, amely a csillagokig ér.

Mi lenne, ha az anyák nem lennének? Árvaságunk tüskés világában, ha nem gondoznák a tavasz virágait, nem röppennének utánuk lélekszárnyakon – még a betegágyról is, évek sűrű terhével.

Mennyi gyöngédség, utol nem érhető érzékenység az övék. Időskorunkban is megkeresnek álmainkban, és viszszahozzák az emlékeket a bölcsős szobákból, az indulások napjaiból, amikor el kellett válni, s már csak a vendég arcát láthatták viszont. Nem lehettünk többé együtt, nem válthattunk szót, mint régen, mely gyógyított, vigasztalt. Kihívásaink nem lettek az övéiké is, terveink nem találkoztak. A magunk élete várt…

A termékenység értéke

Olyan világban élünk, amelyben a termékenység egyrészt gyakran útban van, vagyis akadály, másrészt viszont sokan mindent megadnának azért, hogy gyermekük lehessen. A társadalomban szinte teljesen elfogadott, mondhatni természetes, hogy a fiatalok egyre korábban kezdik meg a szexuális életet. Úgy tűnik, nekünk, felnőtteknek ezt el kell fogadnunk, csupán annyit tehetünk, hogy otthon és az iskolai felvilágosító előadásokon felkészítjük őket arra, hogyan „védekezzenek”. Mert természetesen azt mindenki tudja, hogy ebben az életkorban még nem lenne ideális a gyermekvállalás. Így aztán a legtöbben meg is nyugszanak abban, hogy a felnőtt társadalom mindent megtesz az abortusz megelőzéséért.