Romániában évtizedek óta húzódik a kommunista diktatúra által elkobzott egyházi ingatlanok visszaadása (restitúció). Az állam által elvett nyolcezer egyházi ingatlan közül több mint kétezer a történelmi magyar felekezetek tulajdona volt. Az amerikai képviselőház sürgető határozata és az Emberi Jogok Európai Bíróságán indított perek hatására április 17-én a román parlament végül elfogadta a restitúciós törvényt. A bürokratikus akadályok és a hosszú határidők miatt azonban, úgy tűnik, a katolikus egyháznak is elhúzódó folyamattal kell számolnia. Böcskei László nagyváradi megyés püspököt az ügy részleteiről kérdeztük.

– Hány ingatlant kapott vissza a katolikus egyház, és mennyire tart még igényt?

– A kérdésre lehet ugyan számokban válaszolni, ez azonban nem meríti ki a probléma lényegét. Ezért szoktam kiemelni inkább azt, hogy az eddigi restitúciós törvény és az ezt megelőző határozatok és sürgősségi kormányrendeletek alapján – a kommunista rendszer bukása után majd negyed századdal – sem sikerült még megoldani Romániában ezt a nehéz ügyet. Az igénylők sokszor hangoztatták, hogy hiányzik a politikai akarat. Ez így is van, hiszen többször volt alkalmunk megtapasztalni, hogy az érvényben lévő törvények alkalmazását is számtalan módszerrel és kifogással próbálták egyesek megakadályozni.

Világ-nézet katolikus szemmel

Felejthetetlen élményem volt 1957 tavaszán a Madách Színházban Németh László Széchenyi-drámájának előadása. Néhány hét után be is tiltotta a hatalom. Noha a mű már 1946-ban megjelent nyomtatásban, mégis úgy hatott, mintha a szerző a friss történelmi események hatására írta volna. Az egymást követő nyílt színi tapsok közül az egyik akkor csattant fel, amikor Széchenyi döblingi társaságából távozott a besúgó Babarczy ezredes, és a beállt csendet Lonovics érsek törte meg: „Én nem is Világos miatt féltem a magyarság sorsát, hanem hogy ennyi a Babarczy.”

Egyezségre jutottak a felek a múlt keddi tárgyaláson, a Nyíregyházi Törvényszék hat hónapig szünetelteti a helyi görögkatolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, illetve a fenntartó Hajdúdorogi egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárást.
A tárgyaláson – amelyen Balog Zoltán emberierőforrásminisztert is meghallgatták tanúként – kiderült: ha egyik fél sem kéri a per folytatását, akkor október 23-án végleg befejeződhet az eljárás.