Otto Neururer május 30.

A hét szentje

Egy tiroli parasztcsalád tizenkettedik, legkisebb gyermekeként született 1882. március 25- én. Édesapját kiskorában elveszítette, édesanyja pedig sokat betegeskedett – valószínűleg depresszióban szenvedett. Otto visszahúzódó, csendes fiú volt, és korán feléledt benne a vágy a papi hivatás iránt. A bressanonei kisszemináriumban érettségizett, majd a helyi papneveldében tanult tovább. Káplánként és hitoktatóként szolgált több helyen, 1932-től pedig plébános volt Götzensben. Csatlakozott a keresztényszocialista mozgalomhoz, és a kor politikai és ideológiai feszültségei közepette nyíltan kiállt a keresztény értékek mellett.

Gazdasági rend és emberkép

A szerzők jelentős közgazdászprofesszorok. Luigino Bruni a római Lumsa Egyetem és a loppianói Sophia Egyetem közgazdászprofesszora, a Fokoláre mozgalom tagja, a Közösségi Gazdaság (Economy of Communion) vezetője, a boldogság közgazdaságtanának neves szakértője. Stefano Zamagni a Bolognai Egyetem közgazdászprofesszora, négy másik egyetem óraadó professzora, nyolc szervezet (köztük az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsa) vezetőségi tagja, négy tudományos akadémia (köztük a New York-i tudományos akadémia) tagja, tizennégy különféle díj és kitüntetés birtokosa, számos könyv és cikk szerzője.

A diktatúra napszámosai

Egyetlen önkényuralmi rendszer sem tudott fennmaradni jól kiépített elnyomó apparátus nélkül. A gépezet működtetéséhez szükség volt olyan háttérszervezetekre, melyek a hétköznapi embereket tudtuk – és beleegyezésük nélkül ellenőrizték. Magyarországon az 1956-os forradalom után a Kádár János vezérelte MSZMP szép lassan újjászervezte a politikai rendőrséget. 1962-ben az állambiztonsági feladatok ellátására létrehozták a III. Főcsoportfőnökséget az ÁVH és a Politikai Nyomozó Főosztály utódjaként. (Jól mutatja a Kádár-rendszer működését, hogy az átszervezést az augusztus 20-i ünnepségek idején hajtották végre, hogy a gyanútlan polgárok ebből semmit se sejtsenek.) Ezen belül a III/III. Csoportfőnökség a belső reakció elhárításával foglalkozott. Azóta e két római számmal jelölt szervezet folyamatosan része a közbeszédnek. Tabajdi Gábor A III/III. krónikája című műve nem újabb ügynöktörténeteket mesél el, hanem kifejezetten a szervezet hétköznapjait, működését igyekszik bemutatni.

Istenszemek Szegeden

A magyarországi népi építészet kincsei között mindig találhatunk valami különlegesen érdekeset. Kicsipünkösdön, azaz a pünkösd utáni első vasárnapon, a Szentháromság vasárnapján érdemes sétát tenni Szegeden, az Alsóvárosban. Hogy miért? Mert itt találkozhatunk a Szentháromságot jelképező napsugaras házdíszítés legszebb hazai példáival, amelyek egyértelműen jelzik a ház lakóinak abba vetett hitét, hogy Isten mindent, mindenkit lát és védelmez.

Legyen idő rájuk

A nemzetközi gyermeknap a legtöbb országban június 1-jén van. Hazánkban május utolsó vasárnapján ünnepeljük. Célja, hogy felhívja a figyelmet a világ gyermekeinek testvériségére és arra a küzdelemre, amelyet az ENSZ folytat a gyermekek jólétéért.

Isten „haverja” a színpadon

Az ötszörös Grammy-díjas Israel Houghton is fellép az Ez az a nap!-on

Majdnem statisztikai adat lett belőle, egyetlen szám, egyike az abortusz különféle kimutatásokban szereplő névtelen áldozatainak. De csak majdnem. Helyette inkább Isten „dalnokává” vált. Israel Houghton története finoman szólva is mellbevágó. A Grammy-díjjal többször is kitüntetett amerikai zenész június 1-jén, Budapesten, az Ez az a nap!-on dalaival is tanúságot tesz.

Anyja fehér, apja fekete. Tizenhét éves volt a lány, amikor állapotos lett vele. Miután megtudta, hogy gyermeket vár, hazament, és azt mondta a szüleinek: „Terhes vagyok, az apa fekete.” A szülők a következőt tanácsolták: „Menj abortuszra! Tekintsd ezt hibának, és lépj tovább!” A gyermeket váró kis Margaret ígéretes zongoraművész volt, aki előtt ott állt az egész élet. De a szülei javaslatára így válaszolt: „Nem, én megtartom ezt a babát!” Ezután persze megszakadt a kapcsolata a családjával, sőt, amikor a nyolcadik hónapban járt, a kicsi apja is elhagyta. Egy fekete férfi gyermekét várta tehát – egészen egyedül.

Ott kell lenni mellettük

„Az Egyház mindig dicséretre méltó törődéssel és a különböző igényeknek megfelelő mértékben akart gondoskodni a katonák lelkigondozásáról. ők ugyanis egy meghatározott társadalmi réteget alkotnak, és akár, mert önkéntes alapon állandó részét képezik a haderőnek, akár, mert a törvény értelmében meghatározott időre behívták őket, »életük sajátos feltételei miatt« konkrét és sajátos lelkigondozásra van szükségük.” E szavakkal kezdődik II. János Pál pápa Spirituali militum curae című apostoli konstitúciója a katonák lelkigondozásáról. De vajon mit jelent ez a konkrét és sajátos lelkigondozás ott, ahol valóban dörögnek a fegyverek, ahol naponta életveszélyben vannak a katonák? Erről kérdeztük Takács Tamás alezredest, kiemelt vezető tábori lelkészt, aki nemrég tért vissza az afganisztáni külszolgálatból.

 

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.