Magasan képzett fiatalok kontra házasság és gyermekvállalás

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet felmérése 2012 nyarán készült. A kutatók a diplomás, illetve a felsőoktatásban tanuló tizennyolc és negyven év közötti fiatalokat vizsgálták. Három korcsoportot alakítottak ki: az egyikbe a tizennyolc és huszonkilenc év közöttieket sorolták, a másikba a harminc és negyven év közöttieket, a harmadikba pedig az idősebbek tartoztak, az ötven és hatvanöt év közöttiek. Őket azért vonták be a felmérésbe, hogy a generációs különbségekről is képet kapjanak. Több mint kétezer embert kérdeztek meg – elektronikus úton.

Akarod-e?

A kutatást az indokolta, hogy a legutóbbi adatok szerint Magyarország termékenységi rátája 2011-ben 1,23-ra csökkent. Ez a szám 1990-ben még 1,87 volt. Különösen aggasztó a helyzet a magasan képzettek körében. Ők csaknem feleannyi gyermeket hoznak világra, mint a nyolc általánost végzettek, s gyermekvállalási hajlandóságuk az elmúlt évtizedben harmadával esett vissza. A becslések szerint azok, akik az 1980-as években születtek, negyvenöt éves korukra huszonöt százalékban gyermektelenek lesznek, minden negyedik fiatalnak nem lesz ennyi idősen gyermeke. Különös, hogy az 1960-as nemzedéknél ez az arány még a tíz százalékot sem érte el.

Ezért hát a vizsgálat alapkérdése az volt, hogy vajon milyen korlátai lehetnek ma Magyarországon a házasságkötésnek és a gyermekvállalásnak. Érdekes módon a megkérdezettek legtöbbje szeretne házasságban élni. A fiatalok mintegy négyötöde nyilatkozott úgy, hogy egyszer megnősül, vagy férjhez megy. Elsősorban a községben élők vélekedtek így, ám arra a kérdésre, hogy három éven belül tervezik-e a házasságot, főként a középkorú budapesti férfiak mondtak igent.


Igen, mert… Nem, mert…

Arra a kérdésre, hogy miért jó a házasság, a legtöbben úgy válaszoltak, hogy azért, mert ez az együttélés legjobb és legtermészetesebb formája, a gyermekek számára pedig a házasságon alapuló család a legideálisabb. Sokan azt remélik, hogy még jobban kötődnek majd egymáshoz, ha összeházasodnak, s így mindig együtt lehetnek. Nem jellemző, hogy a fiatalok a másik fél vagy esetleg a szülők elvárása miatt házasodnának.

De vajon mit mondtak a fiúk- lányok arra a kérdésre, hogy miért nem érdemes megnősülni, férjhez menni? Többen – hál’ Istennek – megtagadták a válaszadást, nem igazán tudtak vagy akartak a házasság ellen érvelni. Ám a többség a hiányzó anyagi feltételeket (a lakás, a kocsi, a biztos jövedelem hiányát) tartotta a családalapítás legfőbb akadályának. Sokan nyilatkoztak úgy, hogy még nem találták meg az igazit, s voltak, akik még túl fiatalnak gondolták magukat a házassághoz, amely előtt jó lenne befejezni a tanulmányaikat.

No de egyből élesben?

Arra a kérdésre, hogy voltaképpen mi kell a házassághoz, a fiatalok többnyire úgy válaszoltak, hogy mi más: a szerelem. Ugyanakkor fontos számukra a hasonló értékrend és a kölcsönös megbecsültség is. Az idősebbek már két lábbal jártak a földön a válaszadáskor, ők azt mondták: legyen elég pénz és biztos munkahely. Érdekes, hogy míg a fiataloknál a szülők és a barátok véleménye egyáltalán nem lényeges, addig az idősebbeknél ez az egyik legfontosabb tényező a házassággal kapcsolatos döntésben. Jellemző az is, hogy minél idősebbek az emberek, annál kevésbé tartják fontosnak az úgynevezett próbaházasságot, vagyis azt, hogy az egybekelés előtt legalább három hónapig együtt éljenek. A fiatalok tehát sokkal inkább szeretnék kipróbálni a házasságot, mielőtt még minden élesben megy.

Egyet, kettőt, hármat…

A felmérés vizsgálta azt is, hogy hány gyermeket szeretnének a megkérdezettek. Jó hír, hogy a legtöbben kettőt, hármat, sőt akadnak olyanok, akik négy vagy akár még több gyereket is szívesen vállalnának. Kevesen vannak azok, akik egyáltalán nem szeretnének gyermeket. Elkeserítő viszont, hogy a fiatalok szerint a gyermekvállalás ront a család anyagi helyzetén, korlátozza a kikapcsolódást, és hátráltató tényezőként hat a karrierre. Ennek ellenére a gyermek érkezésétől szinte mindenki boldogságot vár.

Tán kissé meglepő, hogy míg a fiatalok a testi-lelki egészséget tartják a legfontosabbnak ahhoz, hogy gyermeket vállaljanak, addig az idősebbek nem. Számukra a leglényegesebb, hogy meglegyen az állam támogatása, a gyes, a gyed és társaik. További eltérést jelent a két korosztály között, hogy a fiatalok korántsem tartják fontosnak, hogy házasok legyenek a gyermekük megszületésekor, ellenben az idősebbek igen. Utóbbiak kevésbé találják elfogadhatónak a válást is, még akkor is, ha a házaspár tagjai között rossz a kapcsolat. Ezzel szemben a fiatalok – és különösen a nők – legtöbbje úgy véli: jobb a válás, mint a szenvedés a házasságban. Tanulságosak az adatok, de a kérdés továbbra is megválaszolatlan maradt: mégis miért van így mindez?