A remény üzenete – nehéz helyzetben

Szerző:

Az európai püspökkari titkárok találkozójáról

Az európai püspöki konferenciák titkárai június 27. és 30. között Varsóban tartották éves ülésüket. Magyarországról Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára vett részt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében megrendezett találkozón. A mostani, 41. összejövetel témája a következő volt: Az új evangelizáció tíz éve Európában. A találkozót Józef Michalik przemysli érsek, a lengyel püspöki konferencia elnöke, a CCEE egyik elnökhelyettese nyitotta meg. Wojciech Polak püspök, a lengyel püspöki konferencia titkára hangsúlyozta: az új evangelizáció témája rendkívül fontos napjainkban, hiszen Krisztus, egyházaink és népeink élő reménysége nélkül Európa sem értheti meg magát.

Kapisztrán János Rómában

Szerző:

Az Örök Városban működő Szent István zarándokház kápolnája újabb műalkotással gazdagodott, miután Botz Yvette iparművész Kapisztrán Szent Jánost ábrázoló üvegképet ajándékozott az intézménynek. Németh László olaszországi magyar főlelkész, a zarándokház igazgatója a Rómában élő magyar papokkal együtt bemutatott szentmisén a ház és Kapisztrán Szent János kapcsolatáról beszélt.

Szunnyadó gyász

Szerző:

Avagy meddig tart a tegnap fájdalma

Magyarországon 1990 és 2001 között egészségügyi okból, spontán vetélés vagy művi terhességmegszakítás következtében hatszáznyolcvanezer megfogant magzat nem születhetett meg. Ha csak az abortuszokat vesszük figyelembe, s beleszámítjuk, hogy egy asszonynak akár több abortusza is lehetett, akkor becslések szerint manapság mintegy négyszázezer nő küzdhet a mesterséges beavatkozást követő fájó lelki tünetekkel. Rajtuk próbálnak segíteni, nekik nyújtanak támaszt, megoldási lehetőséget azok a lelkigyakorlatok, amelyeket Kovácsné Treer Mária mentálhigiénés lelkigondozó és Kovács Ferenc diakónus, nyugalmazott börtönlelkész vezet rendszeres időközönként. Legközelebb július 18. és 21. között Pécs közelében, Máriagyűdön lesz hasonló alkalom, ahová szeretettel várják a megbékélésre, lelki nyugalomra vágyó asszonyokat, lányokat, de még a férfiakat is.

„Fázom, vegyél pulóvert!”

Szerző:

A korai kötődés láthatatlan köteléke

Mi történik, ha kiesik a gyerek a hintából, vagy futás közben elvágódik? Ránéz az anyjára. És mit csinál az anyja? Na, ez az, ami nem mindegy! Reakciója ugyanis kihathat a gyerek további sorsára. Keresztes Zoltán pszichiáter, pszichoterapeuta a helyes anyai hozzáállásról és a gyermekkori kötődés fontosságáról beszélt június 26-án, a budapesti kolor bár nyáresti, évadzáró „vírusmaratonján”.

A védőfaktorokról III.

Szerző:

Felkészülő

A pozitív pszichológia az 1970-es években bontakozott ki, és vált egyre ismertebbé és népszerűbbé. Hazánkban kissé késve, egy évtizede hallunk róla egyre többet. Új szemléletet képvisel a korábbi, szinte mindent átfogó betegségfelfogással kapcsolatban. Elsősorban nem a lelki betegségek, patológiák, traumák, problémák feltárására koncentrál, bár ezt is fontosnak tartja. Az egyéneket, így a serdülőket és a fiatalokat is önálló döntéshozóknak tekinti, akiket támogatni kell és lehet az egyéni önmegvalósításban, a testi-lelki jóllét elérésében és fenntartásában. Mindezek megvalósításában lényegesnek tartja a társas jóllétet, a csoportok, a közösségek egyénre gyakorolt hatásait, hiszen ezek erősíthetik és védhetik az egyén szándékait, úgynevezett erősségeit is.

Nyaralás, pihenés – gyerekeinkkel együtt

Szerző:

Felkészülő

Ági: Nagyon örülök, hogy férjemmel kezdettől egyetértünk abban: pihenésünket, utazásainkat, nyaralásainkat úgy tervezzük meg, hogy gyerekeink is velünk legyenek. Ez azt is jelentette, hogy amikor nagyon kicsik voltak, sokkal egyszerűbb nyaralásokat terveztünk, de amint kéthárom évesek lettek, már komolyabb utakra is elmerészkedtünk velük. Nagyszülői segítségünk volt, ők akár hetekre is örömmel vállalták volna az unokákat, mert kisgyereknek is nagyon jók voltak.

Honvédelem másképp

Szerző:

Katonák és természetvédők a Turjánvidék kincseiért

A június derekán ránk szakadt hőség legmelegebb délutánja volt. Mindenre elszánt újságírók és még elszántabb természetvédelmi szakemberek, illetve vezető beosztású katonák találkoztak a Magyar Honvédség táborfalvi kiképzőbázisán. A sajtós kollégákkal nem szokványos út előtt álltunk. S a „kirándulás” különlegességét nem csupán a harmincöt fokos melegnek köszönhettük.

A kiskunsági Turjánvidéken jártunk, közelebbről is a táborfalvi lő- és gyakorlótéren, Budapesttől alig hatvan kilométerre, mégis egy rejtett, elzárt világban. Olyan helyen, ahová csak engedéllyel lehet belépni, és engedéllyel sem akárkinek. A katonai bázist 1876-ban alakították ki. A terület azóta – vagyis több mint százharminc éve – folyamatosan honvédségi célokat szolgál. A várpalotai lőtér után a táborfalvi az ország második legnagyobbika. Laikusként azt gondolhatnánk: egy régóta katonai célokra használt terület gránátokkal lyuggatott, szétbombázott, háborús filmek színterére emlékeztető vidék, amerre a katonákon kívül a madár sem jár. Ez azonban nem igaz.