Szalézi nyári napközi oratóriumok találkozója Péliföldszentkereszten
Mintha népvándorlás volna: a helyi nyári napközi oratóriumok résztvevői kis- és nagy buszokkal, kerékpárral és gyalog, június 26-án, szerdán reggel érkeztek Péliföldszentkeresztre. Öt helyről jöttek: Balassagyarmatról, Óbudáról, Pesthidegkútról, Mogyoródról és Nyergesújfaluról, összesen nyolcszázhuszonketten.
Egyre inkább úgy tűnik, a víz lép elő korunk egyik legfontosabb nyersanyagává. A víz, amelyből időnként túl sok van, pusztít, máskor éppenséggel a hiánya okozza a szárazságot és a pusztítást. Takács Károly régész- történész, a Hansági Múzeum munkatársa régi korok vízgazdálkodását kutatja. Mielőtt beszélgetésünkben rátérnénk kutatásai ismertetésére, azt kérdezem a szakembertől: hogyan látja, a mai ember miként bánik a természeti környezettel a teremtett világgal, azon belül a vízzel?
– Az európai civilizáció újkori szakasza inkább a természettel való küzdelemről, s nem a vele való együttműködésről szól. A természet mint valami sötét őserdő tűnik fel, az ember megküzd vele, uralma alá kívánja hajtani, szeretné legyőzni… Szélsőséges formájában a kommunizmus idején jelent meg ez a szemlélet, de gyökerei messzebbre nyúlnak vissza. A modern ember úgy gondolkodik, mintha mi nem a természet, a teremtett világ részét alkotnánk. Ez vezetett oda, ahol most tartunk.
Egyházmegyei találkozó Pásztón
A pásztói templom tornyából a tiszta időben most messzire ellátni. A Mátra csodás hegyeiben, az aratásra váró gabonaföldekben gyönyörködhetünk, és a város életét is megfigyelhetjük. De a templomi romkert eszünkbe juttatja a város ősi történetét is, amelynek területén már a honfoglalás korában is jelentős település állt. Az Árpád-házi királyok alatt előbb bencés monostorát említi a krónikás, majd III. Béla király ide telepítette a ciszterci rendet. Megemlékezhetünk arról is, hogy rövid ideig itt őrizték a magyar Szent Koronát. A települést Zsigmond király emelte városi rangra – és nem álruhában, hanem királyi díszben itt járt Mátyás király.
De június utolsó hétvégéjén nem a történelemé volt a főszerep, hanem a Váci egyházmegye híveié és papjaié, akik megtartó közösségük-közösségeik ünnepére gyűltek egybe Pásztón.
Kaposi Mór-emlékplakett Balás Béla püspöknek
A Semmelweis-napon, június 26-án Kaposváron a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórházban „az anyák megmentőjére”, a százkilencvenöt éve született Semmelweis Ignácra emlékezett Egyed Miklós, a hematológiai osztály osztályvezető főorvosa, valamint Moizs Mariann főigazgató, majd elismeréseket adtak át.
Határtalanul
A debreceni Svetits Katolikus Gimnázium 11. a osztályának tanulóiként felejthetetlen erdélyi kiránduláson vehettünk részt májusban a határtalanul! pályázat keretében. A brassói magyar középiskola, az Áprily Főgimnázium velünk egyidős diákjai februárban már jártak nálunk. Akkor és most is rengeteg színes programot szerveztünk közösen: megnéztük az iskola színjátszó csoportjának előadását, túráztunk Cenken, megtekintettük a fellegvárat, a Fekete-templomot, és táncházban is voltunk. Sok új barátot szereztünk.
Szendi Nóra
A tíz éve elhunyt neves pap festőművész, Prokop Péter emlékére alapított díjat idén lapunk munkatársa, Tóth Sándor költő, volt országgyűlési képviselő vehette át június 28-án, a csepeli Erdei Éva Galériában. Az alapító kurátor bevezetőjében elmondta: „Boldog vagyok, hogy a nyolcadik Prokop Péter-díjat olyan művész kapja, aki népünk, nemzetünk sorskérdéseit a sajátjainak érzi.”
Sok minden motiválhatja az embert, hogy elmenjen a csíksomlyói búcsúra. Lehet vallását gyakorló, az utolsó kilométereket gyalogosan megtévő zarándok, utazhat egyedül, családdal, barátokkal, zarándokokkal teli vonaton vagy buszon. De lehet csupán kíváncsi érdeklődő is, vagy olyan, aki a magyarság összetartozását szeretné megélni.
Szent Péter és Pál ünnepén Ferenc pápa a palliumot átvevő új érsekekkel együtt mutatott be szentmisét. Beszédében többek között kijelentette: „A püspöki szinódust a pápai primátussal harmóniában kell fejlesztenünk. Ebben a szinodalitásban növekednünk kell, harmóniában a zsinattal.”