A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke jólétről és jóllétről, betegségről és irgalomról – Kozma Imre élete különösen gazdag volt fordulatos eseményekben, kivételesen nehéz, sőt néha történelmi jelentőségű próbatételekben. Izgalmas kalandként élt meg mindent mondja , és csak ritkán ijedt meg úgy igazán.
Kalocsa–kecskeméti Főegyházmegye
A kecskeméti öregtemplom nagyharangja jubileumi szentmisére hívta a híveket június 29-én. A Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye ugyanis az idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját. A trianoni békeszerződés következtében nemcsak a vármegyéket, hanem az egyházmegyéket is szétdarabolták, a Szent István által alapított kalocsai érsekség területének kétharmadát Jugoszláviához csatolták. Mivel a megcsonkított ország területén alig maradt egységes egyházmegye, előbb-utóbb szükségessé vált egy kormányzatilag összefogható, a területek papjait sajátos lelkiségükben, közös gondjaikban, közös feladataikban összekapcsoló egyházi közigazgatás létrehozása. 1993. május 31-én bocsátották ki II. János Pál pápa Hungarorum gens kezdetű bulláját, s ennek nyomán születtek meg hazánkban az új egyházmegyei határok. Ekkor jöhetett létre a váci püspökségtől és a Pécsi egyházmegyétől átvett területekkel kiegészülve a Kalocsa–kecskeméti főegyházmegye is.
Országjáró
Győri Egyházmegye
Mintegy ezer résztvevővel zajlottak le június 27-én, a fogadalmi körmenet kétszázötvenedik évfordulóján a Szent László-ünnep győri eseményei.
A programsorozat már az ünnep előestéjén elkezdődött, amikor hagyományteremtő szándékkal ünnepélyes liturgia keretében helyezték ki Szent László király hermáját nyilvános tiszteletre. Idén a szertartáshoz énekeskönyv- és DVD-bemutató, valamint egyházzenei áhítat is csatlakozott, melyen közreműködtek a Gödöllői Kántorátus és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyházzenész és népdalénekes növendékei, Balogh Piusz karnagy vezényletével.
Országjáró
Hajdúdorogi Egyházmegye
Karitászbolt nyílt Nyíregyházán
Cipővel, ruhával, élelmiszerrel segíti az egyházmegyei karitász boltja és irodája a nehéz sorsú nyíregyházi és környékbeli embereket. A Szent Lukács boltot június 24-én nyitották meg Nyíregyházán. Vezetőjét, Szaplonczay Mihályt kérdeztük.
„A helyi egyházközségek híveitől összegyűjtjük a már nem használt ruhadarabokat; boltunkba bárki behozhatja azokat a ruhákat, amelyeket már nem hord – kezdi Szaplonczay Mihály. – Ezeket aztán jelképes összegért, ötven-százötszáz-ezer forintért értékesítjük. Így segíthetünk azoknak, akik például egy több ezer forintos cipőt nem tudnának megvenni.” A befolyó összegből a karitász munkatársai a krízishelyzetbe került családok közüzemi számláit egyenlítik ki, vagy gyermekek iskolai étkeztetését fedezik. De másként is segítenek. Működik úgynevezett karitászraktáruk is, amelyben tartós élelmiszert tárolnak, és ha jelentkezik valaki, hogy nincs mit ennie, innen konzervet (májkrémet vagy babgulyást) vihet.
Országjáró
Váci Egyházmegye
A gödi plébánia táborában
Vámosmikolán járunk. A plébánia utcai homlokzatán tábla emlékeztet arra, hogy az 1950-es évek végén itt tartották házi őrizetben Endrey Mihály püspököt. Az udvaron felszáll a piruló hagyma illata a bográcsból, odabent lányok és fiatal hölgyek jó hangulatban tesznekvesznek: krumplit pucolnak, mások kártyáznak, odébb madarakat hajtogatnak papírból. A felsőgödi plébánia nyári táborában járunk. Arra gondolok, ezeknek a fiataloknak talán nem is kell tudniuk mindarról, amire az épületen elhelyezett tábla emlékeztet. Vagy az elődök áldozata is szükséges volt a mai jókedvű, szabad nyári napokhoz…
Burger Katalin táborvezető mondja: „A plébánia immár évek óta két tábort hirdet meg egy időben. A lányoknak itt, Vámosmikolán, a fiútábor helyszíne a közeli Ipolydamásd, csakhogy idén ezt el kellett halasztani az árvíz miatt augusztusra.”
A Biblia üzenete
Európa missziós területté vált. De hogyan kell misszionálni? Úgy, ahogy a mai evangélium elénk tárja. Ilyen eszköztelenül? Ilyen kiszolgáltatottan? Ilyen célszerűtlenül? Pont azokhoz menve, akik a világ szemében senkinek sem számítanak, az erőtlenekhez, a betegekhez? Bárányként ebben a farkasvilágban? Mi a garancia arra, hogy azok a bizonyos kígyók és skorpiók nem emésztenek föl minket? Lehet, hogy Jézus látja a sátán vereségét, bukását, de mi inkább azt látjuk, hogy a sátán sikeres, hat, újra meg újra eléri, hogy legyen „az ember az állatok alja” (Radnóti Miklós: Nyolcadik ecloga), csürhe. Itt ő arat, éspedig a maga csűrébe. Ezek a kételyek rendre fölmerülnek a mai evangéliumot olvasva, s mindezek mögött az az alapkérdés rejlik, hogy élhető-e, megvalósítható-e az evangélium?
Kis liturgikus etikett 1.
Az Új Ember legutóbbi számában Fehérváry Jákó találóan „sekrestyés-szindrómának” nevezett „betegségről” írt, vagyis arról a mindnyájunkat veszélyeztető esetről, amikor nem nagyon vagyunk tudatában annak, mit is teszünk a liturgia terében (például hogyan vetünk keresztet) vagy a liturgikus cselekmények során. Ennek oka lehet szétszórtság, fáradtság, unottság, „rutin”, de semmiképpen sem jó ez a „nem figyelmes lét” annak jelenlétében, aki egész valójával szeret minket.
A hét szentje
Jómódú, elkötelezett keresztény családban született 1900. július 13-án, Santiago de Chilében. Eredeti neve Johanna Fernández Solar volt. Nagy családban nőtt fel, három fiú és két lánytestvére volt. Kislányként elolvasta Lisieux-i Szent Teréz önéletrajzát, amely nagy hatást gyakorolt rá, és megszületett benne a vágy, hogy hozzá hasonlóan a kis dolgokban is Istennek szentelt életet éljen. Szigorú önnevelésre adta magát, és a kissé elkényeztetett, makacs és önző gyerekből hamarosan önfeláldozó és figyelmes lány lett. A benne élő szeretet nagy intelligenciával párosult, és felismerte, hogy a hitnek tettekben kell megmutatkoznia. Tízévesen már új ember volt. Elsőáldozása után egészen különleges, misztikus kapcsolatot ápolt Krisztussal, több alkalommal is kapott egyéni kinyilatkoztatásokat.