Erkölcsteológia mindenkinek

Könyvespolcra

A Jel Kiadó gondozásában, Tarjányi Zoltán szerkesztésében megjelenő Erkölcsteológiai Tanulmányok (ETT) és Erkölcsteológiai Könyvtár (ETK) sorozatának egy-egy új kötete látott napvilágot nemrég.

A tizennegyedik ETT-kötet tanulmányai között szerepel az erkölcsteológia történetét, fejlődését elemző írás, például Kék Emerenciáé, aki az istenkáromlás jelenségének ószövetségi és jézusi értelmezését tárja elénk, vagy Nemes Györgyé, amely az I. vatikáni zsinat eredményeit veszi számba.

„Utánam te következel”

Gojdics Péter Pál püspök munkatársának példája

A múlt heti lapszámban Gojdics Péter Pál püspök áldozatos életpályájának bemutatása emlékeztetett a kommunista diktatúra egyik bennünket, felvidékieket fokozottan is érintő, el nem évülő bűnére.

Szülőfalunk, Viszló közelebb esik Kassához, mint Miskolchoz. A mai napig áthallatszik a határon túli település harangszava. Családunk, ahogyan Viszló és a környező falvak népe is, ősidők óta a görögkatolikus vallást gyakorolja. Hevérné Kisida Annamária főiskolai szakdolgozatában feldolgozta nagybátyánk, Szabados Mihály életpályáját.

Szent Kinga és a só

Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán nővére nemcsak nekünk, magyaroknak kedves, hanem a lengyelek és a litvánok számára is, nem véletlen lett e két nemzet védőszentje. Szent Kinga személyéhez számos legenda fűződik, az egyik arra is magyarázatot ad, miért lett IV. Béla és Laszkarisz Mária elsőszülött gyermeke a sóbányászok patrónusa, s hogyan kötődik a szent életű leány a Krakkó melletti Wieliczka sóbányáihoz.

Dopping helyett

A Tour de France a világ legismertebb országúti kerékpárversenye, amelyet 1903 óta minden nyár közepén megrendeznek. A versengés Franciaországban, illetve a szomszédos államokban zajlik. A fenti kép az első héten készült. A fotós a Cagnes-sur-Mer és Marseille közötti szakaszon kapta lencsevégre a lelkes nővéreket, akik kolostoruk kapuja előtt buzdítják a versenyzőket.

fotó: Reuters – Jacky Naegelen

Angyali kutak

Annak, aki a nyári melegben is szívesen járja hazánk szépséges tájait, vagy most járja csak igazán, két dologra egészen biztosan szüksége lesz: árnyat adó lombos fára és tiszta vizet rejtő kútra.

Hagyományos kutakat azonban már egyre kevesebb helyen találunk. A legtöbb gyerek talán már csak a mesekönyvek lapjairól tudja, hogyan is nézett ki régen e hasznos szerkezet, amely vizet adva szomjat oltott, frissített. De a kút titkok tudója is. S gyakran tragédiák színhelye. Bánatos szerelmesek ugrottak a mélyére, magányos özvegyek kerestek vigaszt a sötétjében.

Amatőr filmesek, figyelem!

Szomjúság – ahogy te látod

A Faludi Ferenc Akadémia immár tizenhetedik alkalommal hirdeti meg nemzetközi amatőrfilm-szemléjét és fotópályázatát. Tematikus kötöttségével mindig egy aktuálisan különös figyelemre méltó társadalmi problémára vagy értékre, esetleg kulturális hiányra mutat rá. Az értékorientált képi mustra idei témája, mottója, hívószava: a szomjúság.

Langyos impressziók

Mindig gyanút fogok, ha valamely ambiciózus rendező egy kiemelkedő személyiségről szóló filmje címéül nemes egyszerűséggel annak vezetéknevét választja. Ez hollywoodi gondolkodásmódot tükröz, mely mindent leegyszerűsít az ikonná emelt hős nevével. Gilles Bourdos Renoir című, itthon július 25-étől vetített filmje azonban ízig-vérig francia vállalkozás – reménykedhetünk tehát.

A miatyánkgyűjtő plébános

Egy képeslap margójára

Bálint Sándornak címzett képeslapokról írtam nemrég e hasábokon. Most ismét egy antikváriumban fellelt érdekességet szeretnék bemutatni. Az 1938. augusztus 12-i postabélyegzővel ellátott lapon a Veszprém megyei Öskü község látható, az előtérben egyedülálló kerek templomával. A képeslapot Kertész Kálmán plébános Székelyné Solymos Bea úrnőnek, írónőnek címezte Őriszentpéterre.