Nyarak, elemi csapások

Idén sok volt az eső, és többször előfordult, hogy rövid idő alatt óriási mennyiségű csapadék zúdult le egy-egy helyen, de ebben az évben rekordokat még nem döntöttek az úgynevezett intenzív csapadékok. Magyarországon az eddigi legnagyobb becsült napi csapadékösszeg 260 milliméter (Dad, 1953. június 9.), illetve a legnagyobb mért napi csapadékösszeg 203 milliméter (Gyömrő, 1963. szeptember 8.) volt. Az egy óra alatt lehullott legnagyobb mért csapadékösszeget – 203 millimétert – Hevesben regisztrálták, 1988. augusztus 23-án. A rendszeres mérések kezdete óta az egy óra alatt lehullott legnagyobb mért csapadékösszeg világviszonylatban 401 milliméter volt – ez 1975. július 3-án hullott le Kínában, Shangdi városában.

A nyarak nemcsak felhőszakadással, de sokszor rendkívüli aszállyal is járnak. Ilyenkor a napos órák száma sokkal magasabb az átlagosnál. Hazánkban az éves napfénytartam maximális értéke 2501 óra volt. Ezt Békéscsabán regisztrálták 2003-ban, amikor a tél szinte tavasz nélkül csúszott át nyárba, hosszan tartó szinte csapadékmentes időszakkal.


A műszerekkel is regisztrált eddigi második legnagyobb széllökést (160 km/h) 1988. augusztus 3-án mérték Szarvason. Ezen a napon egy hidegfront száguldott végig az ország területén. A Balatonon is különös, forgószél jellegű jelenségeket figyeltek meg. Az aligai csapadékmérő állomáson szolgálatot teljesítő megfigyelő arról számolt be, hogy 17 óra 45 perckor egyszerre több, 15–25 méter magas víztölcsér volt látható. Már idén is többször előfordultak az országban rövid ideig tartó, de pusztító erejű forgószelek. A hazánkban az eddig ismert legnagyobb rombolást okozó tornádót Bia környékén észlelték 1924. június 13-án. A pusztítás erejéből számított becslések szerint 300–350 km/h sebességet is elérhetett a forgószél. De nemcsak tornádó jellegű, jelentős károkat okozó viharokról számolnak be a meteorológiai feljegyzések, hanem olyan esetekről is, amikor egy-egy széltölcsér állatokat, növényeket, port és homokot szippantott fel, amelyek aztán esetleg több tíz vagy akár több száz kilométeres távolságban értek földet. Így keletkezett a somogyszentpéteri és a nagykanizsai „békaeső” vagy a tarpai „haleső”, és ilyen eset volt a Szeged–Nyitra–Bjelovár területén hullott homokeső (1896) is. Itt kell megemlíteni a „jászesőt” vagy „kunesőt”, vagyis azt a Kunság és a Jászság területén előforduló por- és homokvihart, amely forró nyarakon kerekedik.

Időjárásunk változékony, ahogyan eddig is az volt. Civilizált életünk azonban manapság jóval érzékenyebb és sérülékenyebb, s a változékonyság akár még erősödhet is. De ne feledjük a Szent Ferenc Naphimnuszában leírtakat: „Uram, dicsérjen téged bátyánk, a Szél, a levegő meg a felhő, a derűs ég s a vihar, / te táplálod teremtményeid ezek áldásival”.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..