Egy kis keresztény Európa

Szent Benedek napja a tihanyi apátságban. Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök a szentmisében arról beszél, hogy számítógépén megjelent egy üzenet, amely népességi adatokra hivatkozva a keresztény Európa végét jósolja. A bevándorlók – az iszlám és más vallások híveinek – körében lényegesen több gyermek születik, mint az európai keresztény családokban. Szent Benedek, Európa fővédőszentjének ünnepén emlékeztetni kell erre.

Ugyanakkor körülnézek: jól emlékszem, amikor a tihanyi apátság pusztán turisztikai látványosságnak számított, ma pedig a magyar katolikus élet egyik fontos pontja. Ez is születés. A templom megtelt zarándokokkal, akik gyalog vagy autóval érkeztek ide, s ki tudja, az érdeklődő turisták közül kit mikor ér el a megigézettség Istentől – amelyről ugyancsak Spányi püspök beszél.

Összefogásból született

Országjáró

Tábori püspökség

Jubileumához érkezett a zalavári tábor

Immár tizedik éve rendezi meg a Katolikus Tábori Püspökség természet- és környezetvédelmi táborát Zalaváron, a Magyar Honvédségnél dolgozók gyermekei számára. Kirándulások, éjszakai túra, lövészet, tűzoltó- és tűzszerész-bemutató, népdalok és katonadalok énekversenye várja itt azokat, akik vállalják egy hétre a katonás életmódot. S nincsenek kevesen, hiszen eddig már több mint háromszáz gyerek járt Zalaváron.

– AKatonai Ordinariátus már sok évvel ezelőtt szeretett volna gyermektábort szervezni – mesél a kezdetekről Berta Tibor általános helynök, a tábor parancsnoka. – Ez végül 2004-ben sikerült. Azért esett a választás éppen Zalavárra, mert itt találtunk alkalmas plébániai épületet, amelynek udvarán a katonai sátrakat is el tudtuk helyezni. Fontos szempont volt még, hogy a közelben van a Kis-Balaton, amely ideális helyszín a környezetvédelmi programjainkhoz.

Kapukat nyitott a hit

Országjáró

Kaposvári Egyházmegye

Bentlakásos intézmények berzencei gálája

„A legnagyobb szükség arra van, hogy szükség legyen ránk” – ez a mondat az egyik gondozott szájából hangzott el a százhúsz időskorút ellátó berzencei Szeretet Szociális Otthon nyílt napján, amelyet A szeretet összetart címmel, a somogyi bentlakásos intézmények részvételével rendeztek meg a hit éve alkalmából.

Szőke József igazgató köszöntőjében arra emlékezett: 2001-ben még egy lőszerraktár állt a jelenlegi ökumenikus kápolna helyén, ám 2002-től a gyilkos eszközök helyett a lélek modern temploma fogadja az itt élőket. Bátori Zsolt, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Somogy Megyei Kirendeltségének igazgatója megnyitójában a szeretet és a hit megtartó és közösségteremtő erejéről, az egymásra figyelésről és a felelősségvállalásról szólt; arról a közös szálról, amely a fenntartásukban működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben zajló szakmai tevékenység legfőbb mozgatója.

Jól szolgálni nehéz Lk 10,38–42

A Biblia üzenete

A két nővér, Mária és Márta alakja jelképe az imádságos, szemlélődő életmódnak, illetve a szolgáló szeretetnek. Ez az értelmezés azonban csak későn terjedt el, amikor már kezdtek kibontakozni a szerzetesi közösségek, s megjelentek az egyházban az Istennek szentelt élet különféle változatai.

Éppen ezért érdemes megfigyelnünk az eredeti eseményt. Az alaphelyzet világos: a Mester felkeresi barátai házát, s ott – további barátoktól övezve – tanítani kezd. Az egyik nővér felfogja a pillanat megismételhetetlenségét, s ráébred, hogy ez a legfontosabb, ami nem pótolható, ez a lényege ennek a látogatásnak.

Térdhajtás vagy meghajlás?

Kis liturgikus etikett 3.

A szenteltvízzel való keresztvetés után „irányba állítjuk magunkat”, vagyis tekintetünkkel a tabernákulumot keressük. Arról, hogy van-e benne Oltáriszentség, a közelében elhelyezett égő örökmécses tanúskodik. Ha jól látható helyen megpillantjuk, tekintetünket a tabernákulumra emelve térdet hajtunk az Úr előtt, mégpedig úgy, hogy jobb térdünk hozzáér a talajhoz, míg bal lábunk térdben nagyjából derékszögben meghajlik.

Szent Illés próféta

Görögkatolikus lelkiség

„Jertek, igazhitűek serege, s egybegyűlvén az isteni ihletettségű próféta tiszteletére… összhangzólag dicsőítő éneket zengjünk az őt felmagasztaló Krisztus Istenünknek” – így köszönti görögkatolikus egyházunk július 20-án Szent Illés prófétát. Ő még az Ószövetséghez tartozott, de prófétaként az Újszövetségre mutatott. Életében megláthatjuk már a kereszténység alaptanítását, az Istennel való – hitben és tettekben megnyilvánuló – kapcsolat fontosságát. Sőt személye még előbbre mutat: az emberi élet végső beteljesedésére, az Istenhez való eljutásra.

Titus Brandsma július 27.

A hét szentje

Az Észak-Hollandiában lévő Oegekloosterben született 1881. február 23-án. A keresztségben az Anno Sjoerd nevet kapta. Szülei jámbor és elkötelezett katolikusok voltak, akik megtartották hitüket a túlnyomórészt református holland régióban. Négy lányuk és két fiuk volt: egy kivételével valamennyi gyermekük szerzetes lett.

Égi barátom

Ötvenéves lenne Ozsvári Csaba

Vannak, akiknek az emlékét sokáig megőrizzük szívünkben. Miért? Azok, akikre hosszan emlékezünk, különleges dolgot cselekedtek életükben. Olyasmit, ami mélyen megérintett bennünket, vagy amivel az egész emberiséget gazdagították. Ezek az emberek sajátságos módon is mások életének részeseivé váltak. Ilyen volt Ozsvári Csaba, a kiváló ötvösművész.

Visszaemlékezem a 2005-ös évre, a Zugligeti Szent Család-plébánián töltött időszakra, amikor káplánként szolgáltam az ottani közösséget. Akkori provinciálisunk, Német László – a mostani nagybecskereki püspök – ajánlására Erdő Péter bíborostól kaptam meg kinevezésemet.