Az „új­já­szü­le­tett vá­ros” tár­la­tai

Lát­ni­va­lók a sze­ge­di nyár­ban

A Ti­sza-par­ti vá­ros­ban szin­te min­de­nütt ta­lál­koz­ha­tunk az egy­ko­ri pusz­tí­tó ár­víz em­lék­mű­ve­i­vel. Az 1879-es ka­taszt­ró­fa után má­sod­szor szü­le­tett meg Sze­ged. Er­ről vall a Fo­ga­dal­mi temp­lom, a Szé­che­nyi tér szob­ra­i­nak egy ré­sze, köz­tük Vá­sár­he­lyi Pál mér­nök­nek a Ti­sza-sza­bá­lyo­zás em­lé­ke­ze­té­re ké­szült bronz­alak­ja, alat­ta egy vi­lá­gí­tó fe­hér mész­kő­ből fa­ra­gott bö­dön­ha­jó és a ne­héz ku­bi­kos­mun­kát vég­ző pa­raszt­em­ber pa­ti­nás, zöl­des-bar­nás fi­gu­rá­ja. Nem mes­­sze in­nen lát­hat­juk Ti­sza La­jos szob­rát Fadrusz Já­nos­tól. A leg­újabb al­ko­tá­sok kö­zül ki­emel­ke­dik Klebelsberg Kuno mi­nisz­ter na­gyon ér­de­ke­sen meg­for­mált mész­kő szob­ra.

Visszaadni az elveszett szimbólumokat

Szü­le­tés­na­pi be­szél­ge­tés Dá­vid Ka­ta­lin mű­vé­szet­tör­té­nés­­szel

Te­kin­télyt pa­ran­cso­ló ke­rek szü­le­tés­nap­ra ké­szül, a ki­lenc­ve­ne­dik­re. Mint ki­de­rült – stíl­sze­rű­en – Ró­má­ban ün­nep­li; a vá­ros irán­ti ra­jon­gás­sal, sze­re­tet­tel – és mun­ká­val. Dá­vid Ka­ta­lint, meg­szám­lál­ha­tat­lan ta­nul­mány, több tu­cat mű­vé­szet­tör­té­ne­ti könyv szer­ző­jét el­ső­sor­ban je­le­né­ről akar­tam kér­dez­ni, de meg­ke­rül­he­tet­len, hogy e ju­bi­le­u­mi vis­­sza­te­kin­tés pá­lya­fu­tá­sa, hi­va­tá­sa kez­de­té­ről is szól­jon. A szim­bó­lu­mok vi­lá­ga mel­lett így a je­les ta­ná­rok, az Öröm­hír, az élet­re szó­ló üze­ne­tek és „szak­mai ta­ná­csok” is szó­ba ke­rül­tek…

Szent István uralkodása kultúránk jelképe

Erdő Péter bíboros első királyunk máig ható művéről

Amikor Szent Istvánra gondolunk, legendák, krónikák, történeti tanulmányok és néphagyományok szövedékén át sejlik fel előttünk alakja. Hogy milyen személyes tulajdonságokkal bírt első királyunk, azt ezer év távlatából aligha tudhatjuk. Ám a róla alkotott képünkre minden bizonnyal a valóság is rárajzolta vonalait. Erdő Péter bíboros prímással, esztergom–budapesti érsekkel a történeti Istvánról és a szentként tisztelt legendás uralkodóról beszélgettünk.

– István király 997-ben vette át apjától a hatalmat. Vajon mekkora területet uralt ekkor, és a magyar nép mennyire volt egységes, mennyire volt keresztény?

– Sok a kérdés ezzel kapcsolatban. A történészek például azt írják, gondolom, Szent István harcainak történetéből levezetve, hogy Géza nagyfejedelmi uralma ugyan az egész országra kiterjedt, a gyakorlatban azonban bizonyos hercegségek területén ezt nem közvetlenül gyakorolta. Kétségtelen, hogy Szent Istvánnak volt még háborúja Koppánnyal, ami sokkal inkább dinasztikus kérdés volt, mint a kereszténység és a pogányság harca. Ez a győzelem tette lehetővé, hogy Szent István uralma vitathatatlanná váljon, és a délnyugati országrészre is kiterjedjen. Délkeleten pedig az Ajtonnyal és az erdélyi Gyulával való összetűzései tartományaik önállósági törekvései miatt robbantak ki. Legyőzésükkel Szent István uralkodói hatalma az egész országban egyértelművé vált, saját fennhatósága alatt egyesítette a magyar szállásterületeket, illetve a szövetséges népek és törzsek területét.

Hálótábor

Húsz éve kapocs a Kárpát-medencei emberek közt

A Háló közösség ötszáz fős nyári tábora augusztus 4–11-éig tartott Balatonkenesén. Keresztes Ilona, a Kossuth rádió szerkesztője, Körmendy Petra evangélikus lelkész, Hortobágyi Cirill OSB, Hofher József SJ és Orosz István görögkatolikus parókus voltak a tábor főelőadói. Az előadások után kiscsoportos beszélgetések, majd a többek közt Márfi Gyula veszprémi érsek és Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát által celebrált szentmisék következtek. Sportvetélkedők, előadások, esténként pedig koncert, opera-előadás, táncház színesítették a programot.

Körmenettel emlékeznek Bécsben

A Bécsi Magyar Katolikus Egyházközség Udvardy György püspökkel ünnepli Szent István király tiszteletét augusztus 24-én a bécsi Szent István-dómban. Az ünnepi szentmise 13 órakor kezdődik, a szertartást orgonán kíséri Lévay Tibor főkántor.

A bécsi káptalan Szent István király-ereklyéjét ünnepi körmenetben viszik a máriapócsi oltárhoz, ahol hódolatra helyezik ki.

Az eseményre szeretettel hívnak és várnak mindenkit. A szentmise után szívesen látják a vendégeket egy rövid szeretetvendégségre, illetve a Dóm téri színes magyar néptánc- és népének-bemutatóra is.

 

Fogadj örökbe egy négyzetméter freskót

Van még jó hírünk

A XIV. században, gótikus stílusban épült abaújvári református műemlék templomban három évvel ezelőtt felújítást végeztek, amely után elkezdődött a vakolat alatt megbúvó ötszáz négyzetméternyi egybefüggő freskó feltárása. Az elvégzett szondázás alapján valószínű, hogy a már látható részleteken kívül – Szent Márton legendája, Szent Bertalan vértanúsága és Jézus a templomban – a meszelés alatt a szenvedéstörténet ábrázolásai rejtőznek, melyek minden bizonnyal épek, és Közép-Európa legértékesebb gótikus falfestményei. Az, hogy ilyen jó állapotban megmaradtak, leginkább éppen a vakolatnak köszönhető, amellyel – miután a XVI. század közepén a falu áttért a református hitre – eltüntették a templom képeit.

Népesség itthon és a világban

Teremtésvédelem
A mai napig tartja magát az az általános vélekedés, hogy túl sokan vagyunk a Földön. A fenntartható fejlődéssel foglalkozó kutatók és nem kormányzati szervezetek, de sokan mások, például gazdasági gondokkal vagy társadalmi feszültségekkel foglalkozó szakértők és a mögöttük álló, különféle politikai ideológiákat képviselő csoportok egyaránt visszatérően hangoztatják, hogy ekkora embertömeget már nem bír el a Föld. Sorjáznak az előrejelzések, hogy mikor haladjuk majd meg a tízmilliárd főt, és hogy mekkora lesz ennek a tömegnek a nyomása a környezetre, a gazdaságra és mindennapi életünkre.

Az öröm ideje

A hit útja

Minden tanúságtétel bámulatba ejtő, amely arról szól, hogyan jutott hitre valaki. Nem kevésbé izgalmas és kihívásokkal teli az az út, amelyet aztán hívőként járunk be. Az elkövetkező hetekben kissé átalakított rovatcímünk alatt ennek az útnak, érési folyamatnak a főbb állomásait járjuk majd végig, és azokkal a kérdésekkel foglalkozunk, amelyek az egyes fázisokban különösen fontossá válnak a felnőtt megtérők számára. A hit útja rovat cikkeit jó szívvel ajánljuk azoknak is, akik segíteni kívánják újdonsült testvéreinket lelki fejlődésünkben.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.