Zimányi Ágnes

Szent István uralkodása kultúránk jelképe

Szerző:

Erdő Péter bíboros első királyunk máig ható művéről

Amikor Szent Istvánra gondolunk, legendák, krónikák, történeti tanulmányok és néphagyományok szövedékén át sejlik fel előttünk alakja. Hogy milyen személyes tulajdonságokkal bírt első királyunk, azt ezer év távlatából aligha tudhatjuk. Ám a róla alkotott képünkre minden bizonnyal a valóság is rárajzolta vonalait. Erdő Péter bíboros prímással, esztergom–budapesti érsekkel a történeti Istvánról és a szentként tisztelt legendás uralkodóról beszélgettünk.

– István király 997-ben vette át apjától a hatalmat. Vajon mekkora területet uralt ekkor, és a magyar nép mennyire volt egységes, mennyire volt keresztény?

– Sok a kérdés ezzel kapcsolatban. A történészek például azt írják, gondolom, Szent István harcainak történetéből levezetve, hogy Géza nagyfejedelmi uralma ugyan az egész országra kiterjedt, a gyakorlatban azonban bizonyos hercegségek területén ezt nem közvetlenül gyakorolta. Kétségtelen, hogy Szent Istvánnak volt még háborúja Koppánnyal, ami sokkal inkább dinasztikus kérdés volt, mint a kereszténység és a pogányság harca. Ez a győzelem tette lehetővé, hogy Szent István uralma vitathatatlanná váljon, és a délnyugati országrészre is kiterjedjen. Délkeleten pedig az Ajtonnyal és az erdélyi Gyulával való összetűzései tartományaik önállósági törekvései miatt robbantak ki. Legyőzésükkel Szent István uralkodói hatalma az egész országban egyértelművé vált, saját fennhatósága alatt egyesítette a magyar szállásterületeket, illetve a szövetséges népek és törzsek területét.

XVI. Benedek imádkozik a magyarokért

Szerző:

Erdő Péter bíboros a konklávé előkészületeiről

Az első általános bíborosi kongregáció március 4-én, lapzártánkkor kezdődött Rómában. Ennek előestéjén Erdő Péter bíboros a Katolikus Rádiónak nyilatkozott a közeljövő eseményeiről. XVI. Benedek a magyarokról is megemlékezett, amikor február 28-án elbúcsúzott a bíborosoktól – mondta Erdő Péter, és a hívek imáját kérte az egyházért és a bíborosokért.

„Isten reményt és jövőt ad nekünk”

Szerző:

Interjú Erdő Péter bíborossal

„Minden évben megújul húsvét, minden évben új arcát mutatja, de a kezdet kezdete óta egyetlenegy közös igazság jelenik meg benne, ez pedig Krisztus föltámadása, Krisztus megváltói méltósága, uralma a halál fölött és a mi örök életünk ígérete. Ez ragyogja be az életünket ma is” – foglalja össze hitünk alapigazságát Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek, akit a keresztény világ legjelentősebb ünnepe kapcsán kérdeztünk a mai világ és az örök élet kapcsolatáról.

– Az az ember Krisztus-követő, az a krisztusi, vagyis a keresztény, aki hiszi és vallja Krisztus föltámadását. Az első keresztény hitvallás így hangzott, nagyon egyszerűen: Jézus a Krisztus, Jézus a Fölkent, Jézus a Messiás. De azt, hogy ő az igazi, ő az, akire hosszú nemzedékek vártak, végső soron és legfőképpen abból tudjuk, hogy föltámadt a halálból, ez tehát hitünk legfontosabb alapja is. Összeköti egymással a keresztényeket, katolikusokat, ortodoxokat, protestánsokat, mert ebben a hitben keresztelkedünk meg, ez a hit alapvető eleme a keresztelkedéskor elmondott hitvallásnak is.

Az Úristen igézetében

Szerző:

Aczél László Zsongor pálos szerzetes hetvenéves

A Pilisben Boldog Özséb a remetéket kis lángok gyanánt látta, akiket egy nagy szeretettől lángoló közösségbe gyűjtött össze, hogy fenn, a hegyen, Isten közelében imádkozzanak együtt az emberekért. Aczél László Zsongor tízévesen találkozott a rendi hivatással, amikor édesanyja elengedte a Mecsekbe, a Jakab-hegyi pálos kolostor romjaihoz, nyári táborba. Ott hallott először e látomásról, és egész életére szívébe véste Remete Szent Pál és Boldog Özséb lángoló istenszeretetét. A börtönből 1952 karácsonyán szabaduló Bolváry László Pál pálos atya fogta össze a pécsi fiatalokat. Az ő hitoktatása és titokban működő cserkészete rakta le az alapokat a krisztusi életeszmény megvalósításához Zsongor atya életében is, aki rendi nevét is a Mecsekben található Zsongor-kőről kapta.

Irányelvek a jog és a nevelés területén

Szerző:

Új hivataláról is beszélt Erdő Péter bíboros

Erdő Péter bíboros, prímás Rómában részt vett az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bírósága és a Katolikus Nevelésügyi Kongregáció múlt heti plenáris ülésén. A főpásztor tagja a római kúria több más hivatalának is. Az említetteken túl az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció, a Kultúra Pápai Tanácsa és a Törvényszövegek Pápai Tanácsa munkájában vesz részt. Január 29-én pedig a Szentszék Államközi Kapcsolatok Részlege bíborosi és püspöki tanácsába nevezte ki a pápa.

A Rómában zajló plenáris ülésekről a bíboros elmondta: az Apostoli Szignatúra plenáriája sajátos, kissé rendhagyó volt. Hiszen tudjuk – fogalmazott –, hogy a szignatúrán, amely a legfelsőbb bíróság, ha a tagok összejönnek, általában az oda fölterjesztett, föllebbviteli ügyekben hoznak ítéleteket. Ez alkalommal többnyire házassági ügyekkel kapcsolatos általános kérdésekről volt szó. A Nevelésügyi Kongregáció tanácskozásán beszéltek a katolikus egyetemekről és a teológiai képzésen belüli filozófiaoktatásról is, hiszen erről a közeljövőben egy új szentszéki dokumentum jelenik meg, amelyet már jóvá is hagytak. Fontos téma volt az internet használata a szemináriumokban. Az internet egyrészt az evangelizáció eszköze, másrészt viszont számos veszélyt is rejt magában, amelyek közül az a legnagyobb, hogy az ember internetfüggővé válik és elmagányosodik.

Elvek és értékek

Szerző:

Erdő Péter bíboros, prímás a konzisztóriumról

XVI. Benedek pápasága óta a november 20-ára összehívott konzisztórium a harmadik. A szentatya a konzisztóriumon huszonnégy új bíborost kreált, ezzel a Bíborosi Kollégium tagjainak száma kétszázháromra emelkedett, amelyből százhuszonegy pápaválasztó és nyolcvankettő nem választó bíboros. A szentatya az előző napon részt vett a Bíborosi Kollégium számára szervezett elmélkedési és imanapon. Hazánkat Erdő Péter és Paskai László bíboros képviselte a konzisztórium ülésén.

Erdő Péter bíboros elmondta: a konzisztórium, a bíborosok tanácsa nem döntéshozó testület, hanem azon intézményes formák egyike, amelyekben a bíborosok testülete a római pápát az egész egyház kormányzásában támogatja. A generális konzisztórium feladata az új pápa megválasztása.

Közösség és tanúságtétel

Szerző:

Erdő Péter bíboros a közel-keleti szinódusról

Rómában október 24-én zárul a közel-keleti rendkívüli püspöki szinódus. Az üléseken a maronita, a melkita, a szír, a kopt, az örmény és a káld autonóm keleti katolikus részegyházak püspökei vesznek részt, akik a római katolikus egyházzal teljes egységben állnak. Ma a Közel-Kelet katolikusainak abszolút többsége latin szertartású. A rendkívüli szinódus célja kettős: erősíteni és biztosítani kívánja a Közel-Keleten élő keresztények egységét, és szeretné elérni, hogy a keresztények megmaradjanak a szülőföldjükön. A közel-keleti püspökök tanácskozásán részt vesz Erdő Péter bíboros. Az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke lapzártánkkor, a tanácskozás nyolcadik napján nyilatkozott az Új Embernek a szinódus központi témájáról, amelyek a közösség és a tanúságtétel.

 – Két nagyon súlyos fogalomról van szó. Az egyik a közösség, amely az egyház egységével is összefügg. Tudjuk, hogy a közel-keleti keresztények számos különböző egyházhoz, közösséghez tartoznak, amelyek etnikai jellegűek. Történelmileg etnikai sokféleség jellemzi a régiót, még a katolikus egyházon belül is, tehát nem csupán a Kalkedon előtti egyházak és az ortodox egyházak sokasága, hanem a különböző rítusú katolikus közösségek nagy száma is. Ez egyrészt gazdagságot jelent, másrészt sokszor olyan helyzetet jellemez, amire az atyák közül többen is azt mondták, hogy etnocentrizmus vagy etnikai szemlélet az egyházon belül. Ez nehezíti, hogy egy-egy országban az amúgy is többnyire kisebbségben lévő keresztények vagy katolikusok egymással összefogjanak. Néhány évvel ezelőtt a     Szentszék bátorította, sőt ezekben az országokban az összes katolikus püspöknek előírta, hogy közös tanácskozó szervezetet hozzanak létre.

Krisztus istenségéről Riminiben

Szerző:

Erdő Péter bíboros és Filaret metropolita találkozója

 

Olaszországban a múlt szombaton véget ért a XXXI. Rimini Meeting. Az idén A szív indít bennünket a nagy dolgok iránti vágyakozásra mottóval sorra került nagyszabású fesztiválon Magyarország is jelentős szerephez jutott. Sok ezer ember tekintette meg a több mint kilencszáz négyzetméteren megrendezett, Szent István király életét és tiszteletét bemutató kiállítást, amelyet Erdő Péter bíboros nyitott meg. A magyar főpap a találkozón Filaret minszki metropolitával együtt előadást tartott arról, hogy egy művelt európai ember hihet-e Jézus Krisztus istenségében.

A meeting szervezői minden évben középpontba helyeznek egy gondolatot. Az idei találkozó témája az volt, hogy egy európai értelmiségi ma el tud-e jutni – s ha igen, hogyan – Jézus Krisztus istenségének felismeréséhez. A dilemma nem egyszerű, hiszen nemcsak hit és értelmiség vagy Európa és kereszténység kérdéséről van szó, hanem arról is, hogy egy mai európai értelmiségi tud-e Jézus Krisztus istensége felé nyitott lenni. A katolikus és az ortodox főpásztor erről a kérdésről tartott fél-fél órás, nagy sikerű előadást tizenkétezer ember előtt.