Zimányi Ágnes

Jeruzsálem üzenete

Szerző:

Beszélgetés Fouad Twal latin pátriárkával

„Mi, a Szentföld keresztényei a teljes lakosság két százalékát tesszük ki. Főként palesztinai és jordániai arabokból, ezen felül – kevesebb mint egy százalékban – külföldiekből, továbbá néhány száz héber nyelvű keresztényből, azaz áttért zsidóból áll az egyházunk. Több mint száz szerzetesrend tevékenykedik körünkben: tanító, szociális és szemlélődő rendek egyaránt vannak köztük. Az elmúlt évek jelensége a bevándorló keresztények nagyarányú jelenléte a Szentföldön, akik néha már nagyobb számban vannak jelen, mint a helyi keresztények” – mondta budapesti szentbeszédében Jeruzsálem latin szertartású pátriárkája, Fouad Twal, akit a rábízottak életéről, a történelem viharai közt kialakult sajátos helyzetükről és reményeiről kérdeztünk.

– Ön a jeruzsálemi latin patriarchátus legfőbb elöljárója. Mely országok tartoznak a patriarchátushoz, és mit jelent maga a patriarchátus kifejezés? Miben különbözik az egyházmegyétől?

– A jeruzsálemi latin patriarchátus Jordániát, Izraelt, Palesztinát és Ciprust foglalja magában. A patriarchátus kifejezés arra utal, hogy az apostoloktól származik, az apostoli időkig vezethető vissza. Ma Jeruzsálemben három patriarchátus van: a katolikus, az ortodox és az örmény. Más patriarchátusok Libanonban, Szíriában vagy Törökországban szintén közvetlenül az apostoloktól származnak. A latin patriarchátus megnevezés megtartása a történelmi hely és az apostoli gyökerekre való visszatekintés miatt fontos. Az egyházmegye egy későbbi egyházszervezeti forma, de valóban: a patriarchátus valamiként egyházmegye.

A világegyház szolgálatában

Szerző:

 

Megerősítették Erdő Péter bíboros szentszéki kinevezését

XVI. Benedek pápa megerősítette Erdő Péter bíboros kinevezését az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció tagjaként. Erről június 28-án kelt levelében Antonio Cañizares Llovera bíboros, a testület prefektusa értesítette a főpásztort, akit e vatikáni hivatalban 2005 óta betöltött tisztségéről és feladatairól kérdeztünk.

– A kongregáció tagsága egy nem Rómában lakó bíboros számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy néhányszor részt kell venni a kongregáció plenáris ülésén, és ott tanácskozni, esetleg dönteni bizonyos kérdésekről, amelyek a kongregáció illetékességi körébe tartoznak. Az istentiszteleti kongregációban a liturgikus szövegek, a liturgia fejlődése, illetve az istentisztelettel kapcsolatos más kérdések állnak a középpontban. Jelenleg a liturgikus fordítások jelentik a legnagyobb kihívást, hiszen a különböző nemzeti nyelvű fordítások jóváhagyása is a Szentszék feladata. Tavaly ősszel kaptuk meg a Liturgia Horarum, a zsolozsmáskönyv új négykötetes angol fordítását, amely az eddigi évek munkájának értékes teljesítménye. Kenyában adták ki, és leginkább Afrikában terjedt el, de a többi angol nyelvű országban is használják. A kongregáció tagsága egy nem Rómában lakó bíboros számára gyakorlatilag azt jelenti, hogy néhányszor részt kell venni a kongregáció plenáris ülésén, és ott tanácskozni, esetleg dönteni bizonyos kérdésekről, amelyek a kongregáció illetékességi körébe tartoznak. Az istentiszteleti kongregációban a liturgikus szövegek, a liturgia fejlődése, illetve az istentisztelettel kapcsolatos más kérdések állnak a középpontban. Jelenleg a liturgikus fordítások jelentik a legnagyobb kihívást, hiszen a különböző nemzeti nyelvű fordítások jóváhagyása is a Szentszék feladata. Tavaly ősszel kaptuk meg a Liturgia Horarum, a zsolozsmáskönyv új négykötetes angol fordítását, amely az eddigi évek munkájának értékes teljesítménye. Kenyában adták ki, és leginkább Afrikában terjedt el, de a többi angol nyelvű országban is használják.

„A szegényeket szeretni kell”

Szerző:

Erdő Péter bíboros felszólalása Brüsszelben

Erdő Péter bíboros, prímás, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének meghívására Brüsszelben, a bizottság székhelyén vallási vezetők találkozóján vett részt. A július 19-i megbeszélés témája a szegénység volt.

„Az Európai Unió ezt az évet a szegénység témájának szenteli. Ebben nem csupán karitatív tevékenységünk érdekes, hanem az a szemléleti hozzájárulás is, amit a szegény ember támogatásával és a szegénység mint jelenség kezelésével kapcsolatban hitünk és egyházunk nyújtani tud – nyilatkozta a találkozó után a főpásztor. – A lisszaboni szerződésben is olvashatjuk, hogy az unió az egyházakkal, vallási közösségekkel szervezett kapcsolatokat tart fenn. Ezen belül fontos, hogy bizonyos egyházakkal külön is legyen megbeszélési lehetőség, továbbá az is, hogy akik az egyházat képviselik, ne csupán az unió vezetősége által kiválasztott személyek legyenek, hanem olyanok, akik hivatalos képviselői az adott felekezetnek. A katolikusokat Európában egyrészt az Apostoli Szentszék képviseli, mint a világ minden katolikus hívőjének képviseleti szerve. Az Európai Unióhoz akkreditált apostoli nuncius feltétlenül tagja egy ilyen delegációnak. De léteznek Európában a katolikus egyházat reprezentáló más szervek is, elsősorban az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa, míg a püspöki konferenciák az egyes egyházmegyéket, azaz a részegyházakat képviselik. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Tanácsa (COMECE) az a bizottság, amely katolikus részről az unió szerveivel Brüsszelben rendszeresen tartja a kapcsolatot. Így természetszerűleg a COMECE elnöke is tagja lehet egy ilyen küldöttségnek.”