Ferenc pápa felhívásához csatlakozva ima-istentiszteletet tartottak Szíria és az egész Közel-Kelet békéjéért szeptember 7-én a budapesti Szent István-bazilikában.

Cserháti Ferenc segédpüspök felolvasta a virrasztást kezdeményező Ferenc pápa szavait: „A béke iránti elkötelezettség lánca egyesítsen minden jóakaratú embert! Határozott és sürgető felhívást intézek az egész katolikus egyházhoz, s ezt kiterjesztem a többi felekezet minden keresztényére, valamennyi vallás követőire és nem hívő testvéreinkre is: a béke olyan közkincs, amely túlmutat minden korláton, mivel az egész emberiség java.”

A szíriai Maaloulát elérte a háború

A szír háború szeptember 4-én elérte az eddig nyugodt keresztény települést, Maaloulát is. Az iszlamista lázadók elfoglaltak egy katonai ellenőrzőpontot a város határában, majd kiraboltak egy templomot.

Damaszkusztól hatvan kilométerre északra, festői környezetben, a hegyek között bújik meg az ősi falu, Maaloula. A sziklákkal körülvett völgyben a hegy teraszain sorakozó, sűrűn egymás mellé épült, kék-fehér, lapos tetejű házak olyanok, mint egy amfiteátrum lépcsői. A környék legmagasabb pontján, 1720 méteren épült a Szent Szergiusz és Szent Bacchus vértanúkról elnevezett görögkatolikus kolostor és templom. A kereszténység előtti időkben pogány szentély állhatott itt. A kis kőkapu, amelyen csak mély meghajlással lehet bemenni, alig magasabb egy méternél. Az első keresztény templom Krisztus után 325-ben épült itt. A kolostor ősi kápolnájának kora középkori ikonfala mögött látható a Szent Szergiusz tiszteletére emelt főoltár, s a szentélyben több régi ikonkép is található, melyeket egy leírás szerint 1778-ban készített egy Damaszkuszban élő kopt festő. Ezek egyike egy Keresztelő Szent János-ikon, jobbra pedig az utolsó vacsora képe függ. A völgyben találjuk Szent Teklának, Szent Pál tanítványának kápolnáját. Mindkettő a kereszténység legkorábbi szentélyei közül való.

Óvatosságra vonatkozó felhívást tett közzé Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka az egész közel-keleti régió érdekében a lehetséges nyugati katonai támadással kapcsolatban, amelyet a szíriai rendszer ellen terveznek, azzal vádolva Aszad kormányát, hogy vegyi fegyvereket vetett be a lázadók ellen. A patriárchátus által kiadott jegyzékben Twal pátriárka emlékezteti a politikai vezetőket, hogy ne feledkezzenek meg döntéseik emberi vonatkozásairól. A pátriárka közleményében felteszi a kérdést: Hogyan döntenek egy ország megtámadásáról? Milyen felhatalmazással? Természetesen az amerikai elnöknek csak légitámadás indítására van hatalma Szíria ellen, de az Arab Ligának és az ENSZ Biztonsági Tanácsának milyen hatalma van?

Ki gondolkodott el egy ilyen háború következményeiről Szíriára és a környező országokra vonatkozóan? Szükség van a több mint százezer halott számának növelésére?

Gondolt valaki az anyákra, a gyermekekre, az ártatlan emberekre? A szentföldi keresztények imádkoznak a szíriaiakért – mondta Fouad Twal.

„Halljuk meg a pápa felhívását Szíriáért! Ha a nyugati országok igazi demokráciát akarnak teremteni, akkor azt a kiengesztelődés jegyében, a keresztények és a muzulmánok közötti párbeszéddel és nem fegyverekkel kell építeni. Az Egyesült Államok által tervezett támadás bűntett, amely további áldozatokat követel, túl azokon, akik a két éve zajló polgárháborúban már életüket vesztették” – nyilatkozta az AsiaNews hírügynökségnek III. Gregoriosz Laham, Antióchia görög melkita pátriárkája.

A főpásztor figyelmeztet arra, hogy az iszlamisták győzelme esetén kis csoportokra osztott ország jönne létre, ahol a keresztényeket gettóba szorítanák. Ha a keresztények elhagyják a területet, Szíriában nem létezhet demokrácia. Ezt azok a muzulmánok is alátámasztják, akik félnek az iszlám fanatizmustól.

Szentmisével és a tevékenységét bemutató fotókiállítással emlékeztek tisztelői Kalkuttai Boldog Teréz anyára, az egyház és a világ szegényeinek szolgálójára szeptember 5-én, a budapesti Szent István-bazilikában. Az albán származású, állampolgársága szerint indiai, hite szerint katolikus, elhivatottsága alapján az egész világhoz tartozó szerzetesnő halálának napját az ENSZ közgyűlése tavaly decemberben magyar kezdeményezésre a jótékonyság nemzetközi napjává nyilvánította.

Nemzetközi Biblikus Konferencia Szegeden

Közel kétszázan vettek részt a Gál Ferenc Főiskolán augusztus 22. és 24. között megrendezett 25. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián.

A keresztény testvéregyházak és más vallások képviseletében több mint negyven magyar – közöttük erdélyi és délvidéki –, román, horvát, lengyel és japán tudós érkezett a nagy érdeklődést kiváltó eseményre. Többen levélben küldték el üdvözletüket a konferencia számára. A Biblia és a gazdaság – szegények és gazdagok a bibliai szövegekben – ez volt a témája a tudományos találkozónak.