Ki ne ismerné Reményik Sándor Templom és iskola című versét, melynek refrénje ott zeng sokunk fülében: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” Az arab világ némely országában, közöttük Pakisztánban a szélsőséges vallási vezetők szerint a templom és az iskola nem illik úgy össze, mint a létra két ága, hanem egymás ellen feszül. A nők ne járjanak iskolába, mert a radikális iszlamisták értelmezése szerint a Korán tiltja ezt. Templomot igen, iskolát nem. Ezzel a szemlélettel száll szembe számos szülő és gyermek. Szeretni az iskolát, lehetőséget adni a leánygyermekeknek is a tanulásra – szerintük éppen ez a továbbélés, a túlélés egyetlen útja. A tanulás révén megvalósuló felemelkedés meglepő és bájos tanúja Malala Yousafzai tizenhat esztendős pakisztáni kislány, akit a múlt héten az Európai Unió tekintélyes díjával tüntettek ki.

Amikor Ferenc pápa a La Repubblica című olasz napilap főszerkesztőjével, Eugenio Scalfarival beszélgetett, azt mondta: „Az erőszakos térítés (prozelitizmus) bődületes ostobaság, aminek nincs értelme. Inkább meg kell ismernünk, meg kell hallgatnunk egymást. Ez a fontos: megismerni egymást, meghallgatni egymást, tágítani a látókörünket.” A miszsziós vasárnapra szóló üzenetében is ezt írta a szentatya: „Az egyház missziós munkája nem térítés, hanem az életről szóló tanúságtétel, amely megvilágítja utunkat, és reményt kelt, szeretetre indít.”

Hármas jubileumot ünnepeltek a máltaiak

Budapesten tartotta emlékülését és konferenciáját október 11–13. között a kilencszáz éves Szuverén Máltai Lovagrend. 11-én, a parlamentben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és beszédet mondott Matthew Festing nagymester, Albrecht Freiherr von Boeselager nagyispotályos, Kállay Ubul Tamás, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke is. Az egyház legrégibb vallási karitatív rendje a Szuverén Máltai Lovagrend, amelynek önállóságát 1113-ban ismerte el a pápa. Száznégy országban működik diplomáciai képviselete, és százhúsz országban teljesít humanitárius missziót. Több mint tizenháromezer tagja van, s mintegy huszonötezer munkatársa és nyolcvanezer önkéntese segít a rászorulóknak. Szerte a világon húsz kórházat, száztíz idősek otthonát, valamint ezerötszáz betegellátó és elsősegélynyújtó állomást tart fenn, emellett rohammentő- szolgálata van, és szociális ellátást is végez. Saját közigazgatással és független jogi státusszal rendelkezik, központi kormánya, amelyet ötévente választanak, Rómában van, vezetője pedig a nagymester.