Vatikán

A pápa számon tartja magyarországi meghívását

Federico Lombardi szentszéki szóvivő október 10-én egy kérdésre válaszolva visszatért Ferenc pápa magyarországi meghívásának témájára. Mint elmondta: a pápa örömmel fogadta Áder János köztársasági elnök, a Szombathelyi egyházmegye és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia meghívását Szent Márton születésének 1700. évfordulójára. Jóllehet a 2016-os pápai program még nem alakult ki, Ferenc pápa számon tartja a meghívást, már csak azért is, mert a Savariában – a mai Szombathelyen – született Tours-i Szent Márton, „Közép-Európa első szentje”, s az argentin főváros, Buenos Aires és a Buenos Aires-i érsekség védőszentje is. (KAP)

A Vietnamban dúló keresztényüldözés ellen

Ötvenezer vietnami katolikus hívő tüntetett október 6-án a Vinhi egyházmegye Thuan Nghia-plébániája előtt azzal a céllal, hogy elérjék közösségük két tagjának szabadon bocsátását. A demonstrációra egy szentmise után került sor, amelyet húsz pap közösen mutatott be – jelentette az AsiaNews.

Magyar romák zarándoklata az Örök Városba

Tíz évvel ezelőtt a magyarországi romák egy közel kétszáz fős csoportja ellátogatott Rómába Boldog II. János Pál pápához. A szentatya kitüntetett szeretettel fogadta a magyar cigányokat, és megáldotta az általuk erre az alkalomra készített keresztet. Ez a kereszt azóta Csatkán, egy külön erre a célra épített kis kápolnában található, innen viszik el a fontos cigány búcsúkra, például Mátraverebély– Szentkútra is.

Vallásközi párbeszéd a Mediterráneumban

Vallások a mediterrán térségbeli béketeremtés és a konfliktusfeloldás folyamatában címmel tartja vallásközi párbeszéddel foglalkozó konferenciáját az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja október 17-én és 18-án Nicosiában, Cipruson. Jan Olbrycht alelnök köszöntője után szó esik a keresztények, a muszlimok és a zsidók közötti párbeszédről is. Az évente megrendezett tanácskozáson az EPP-frakció tagjai, valamint magas rangú politikai és vallási vezetők vesznek részt.

…és az iskolát

Ki ne ismerné Reményik Sándor Templom és iskola című versét, melynek refrénje ott zeng sokunk fülében: „Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!” Az arab világ némely országában, közöttük Pakisztánban a szélsőséges vallási vezetők szerint a templom és az iskola nem illik úgy össze, mint a létra két ága, hanem egymás ellen feszül. A nők ne járjanak iskolába, mert a radikális iszlamisták értelmezése szerint a Korán tiltja ezt. Templomot igen, iskolát nem. Ezzel a szemlélettel száll szembe számos szülő és gyermek. Szeretni az iskolát, lehetőséget adni a leánygyermekeknek is a tanulásra – szerintük éppen ez a továbbélés, a túlélés egyetlen útja. A tanulás révén megvalósuló felemelkedés meglepő és bájos tanúja Malala Yousafzai tizenhat esztendős pakisztáni kislány, akit a múlt héten az Európai Unió tekintélyes díjával tüntettek ki.

Nem térítésről van szó

Amikor Ferenc pápa a La Repubblica című olasz napilap főszerkesztőjével, Eugenio Scalfarival beszélgetett, azt mondta: „Az erőszakos térítés (prozelitizmus) bődületes ostobaság, aminek nincs értelme. Inkább meg kell ismernünk, meg kell hallgatnunk egymást. Ez a fontos: megismerni egymást, meghallgatni egymást, tágítani a látókörünket.” A miszsziós vasárnapra szóló üzenetében is ezt írta a szentatya: „Az egyház missziós munkája nem térítés, hanem az életről szóló tanúságtétel, amely megvilágítja utunkat, és reményt kelt, szeretetre indít.”

Segíteni csak jól szabad

Hármas jubileumot ünnepeltek a máltaiak

Budapesten tartotta emlékülését és konferenciáját október 11–13. között a kilencszáz éves Szuverén Máltai Lovagrend. 11-én, a parlamentben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Felszólalt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és beszédet mondott Matthew Festing nagymester, Albrecht Freiherr von Boeselager nagyispotályos, Kállay Ubul Tamás, a Magyar Máltai Lovagok Szövetségének elnöke és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke is. Az egyház legrégibb vallási karitatív rendje a Szuverén Máltai Lovagrend, amelynek önállóságát 1113-ban ismerte el a pápa. Száznégy országban működik diplomáciai képviselete, és százhúsz országban teljesít humanitárius missziót. Több mint tizenháromezer tagja van, s mintegy huszonötezer munkatársa és nyolcvanezer önkéntese segít a rászorulóknak. Szerte a világon húsz kórházat, száztíz idősek otthonát, valamint ezerötszáz betegellátó és elsősegélynyújtó állomást tart fenn, emellett rohammentő- szolgálata van, és szociális ellátást is végez. Saját közigazgatással és független jogi státusszal rendelkezik, központi kormánya, amelyet ötévente választanak, Rómában van, vezetője pedig a nagymester.

Életünk: ajándék

Az Egy közülünk kezdeményezés a történelmi egyházak pártfogásában Az Egy közülünk európai polgári kezdeményezés szervezésében Szám Katalin, a Képmás című családmagazin főszerkesztője magyarországi egyházi vezetőkkel beszélgetett az abortusz megítéléséről. Az eszmecserében részt vett Bíró László, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia családreferens püspöke, Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök és Oberlander Báruch rabbi. Bíró László püspök kiemelte, hogy az embrió létezése első pillanatától kezdve emberi méltósággal bír. Az evangélikus egyház oldaláról Szebik Imre is megerősítette ezt az állítást, és határozottan foglalt állást amellett, hogy az emberi élet a fogantatással kezdődik. A zsidó Talmud az embriót potenciális életnek, „féléletnek” tekinti. Ennek megfelelően a zsidók körében nincs teljes egyetértés az abortusz kérdésében: a várhatóan súlyos betegen születő gyermekek esetében egyesek megengedik a terhességmegszakí tást. Oberlander Báruch rabbi egyértelműen kijelentette: a magzati életet is védeni kell.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.