Politikai eszköz lett a keresztényfóbia

Szerző:

Jan Olbrycht európai parlamenti képviselő a vallásközi párbeszéd szükségességéről

 

Vallásközi találkozót tartottak október 27-én, Assisiben. Fouad Twal jeruzsálemi pátriárka, David Rosen rabbi, az amerikai zsidó bizottság vallásközi kapcsolatokkal foglalkozó hivatalának igazgatója és Mohamed Sammak, a libanoni keresztény és muzulmán párbeszédért létrehozott bizottság főtitkára is részt vett a huszonhét éve ismétlődő eseményen, melynek témája ezúttal a Közel-Kelet volt. Hasonlóképpen az Európai Néppárt októberben, Nicosiában megrendezett konferenciájához, melyről korábban is írtunk. Jan Olbrycht alelnököt, vallásközi párbeszédért felelős lengyel európai parlamenti képviselőt erről a mostanában igen népszerű és fontos kérdésről, a különféle vallások együtt létezéséről kérdeztük.

Világi vagy laikus

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

 

Bizony nehéz dolgunk van, ha közérthető módon szeretnénk kifejezni némely egyházi fogalmat. Közismert a régi tréfa: „Nemcsak papok voltak a templomban, de hívők is. Hogyhogy? A papok talán nem hívők?” De hát hogyan nevezzük, aki se nem püspök, se nem pap, se nem szerzetes, „csak” hívő? Szoktuk világinak vagy világi hívőnek is mondani őket. De miért világi, hiszen ő is az egyház megkeresztelt tagja. Való igaz, hogy sajnos sokan közülük laikusok, akik nem sokat konyítanak hitünk tanításához. Ám lehet valaki a teológia doktora, akkor is laikusnak nevezik, ha nem felszentelt személy.

Felszállás az első ajtón!

Szerző:

 

Évente több milliárd forint bevételtől esik el a BKK amiatt, hogy igen sokan nem vásárolnak sem jegyet, sem bérletet. Számtalan megoldási javaslat született már az utóbbi időben a kérdés megoldására, ám ezek közül a legtöbb nem jutott el a megvalósításig. Kivétel ez alól az a módszer, hogy egyes járatokon az utasok csak az első ajtón szállhatnak fel, s a buszsofőr ellenőrzi a jegyeket, bérleteket. Mint például a 178-as buszon, mely a Keleti pályaudvar és a Naphegy tér között közlekedik, érintve a Blaha Lujza teret és a Ferenciek terét is.

A személyes méltóság java

Szerző:

Mozaikkövek az erkölcstanhoz

 

Isten minden embert megajándékoz a saját képével. Számára minden ember csodálatos érték: az Atyának mindenki gyermeke, a Fiú mindenkiért meghalt a kereszten, a Lélek mindenkit személyesen hív a maga hivatására. Ez az istenképiség az alapja a személyes méltóságnak, amelynek több erkölcsi vonatkozása is van.

 Mielőtt bármilyen alapon megkülönböztetnénk egymástól az embereket, fontos szem előtt tartanunk, hogy a köztük lévő különbségeket megelőzi egy közös adottságuk: a személyes méltóságuk. Az ember több a teljesítményénél, a tetteinél. A személyes méltóságra való tekintettel mindenkit megillet a tisztelet és a szeretet. A teljesítmény függvényében csupán jutalmazás vagy büntetés, fizetség vagy börtön és más ehhez hasonló lehet az ember osztályrésze.

Szent Márton köpenye alatt

Szerző:

 

Örömmel hallottuk a hírt szeptemberben, amely szerint Ferenc pápa hazánkba látogat 2016-ban, Szent Márton születésének 1700. évfordulójára. Mártont mi, magyarok is a magunkénak érezzük, noha tudjuk, hogy a 316-ban Pannóniában, a Római Birodalom provinciájában született szent római volt.

 

A mai Szombathely, vagyis Savaria szülötte ő, aki csak felnőttként tért keresztény hitre. Márton híd az antik világ és a keresztény Európa között. A keresztény humanitás szentjeként is szokták emlegetni. Híres legendája szerint katonaként köpenye felét odaadta egy didergő koldusnak, majd álmában Jézus elmondta neki, hogy ő volt az, akivel jót tett. Az ígéretes katonai karrier előtt álló fiatalember a látomás hatására megkeresztelkedett, felhagyott addigi életével, és térítő útra indult. Édesanyját is ő keresztelte meg.

Hitben élő ember volt

Szerző:

A kétszáz éve született Simor Jánosról tartottak konferenciát

 

Simor János bíboros, hercegprímás születésének kétszázadik évfordulóján ünnepi konferenciát rendeztek az esztergomi Szent Adalbert Központban. Ez alkalomból Erdő Péter bíboros a hittudományi főiskola könyvtárának ajándékozta elődje kispapi imakönyvét.

 

Simor érsekről szokás úgy beszélni, mint egyszerű származású, kiemelkedően tehetséges, nagy politikai manőverező képességgel megáldott főpapról, mecénásról, építtetőről, jó gazdáról, a katolikus iskolarendszer nagy megújítójáról, energikus szervezőről, s úgy is, mint Ferenc József és a bécsi kormányzat hívéről, aki személyes életvitelében meglehetősen egyszerű volt – mondta köszöntőjében Erdő Péter bíboros, aki a konferencia előtt Spányi Antal székesfehérvári és Pápai Lajos győri megyés püspökkel együtt mutatott be ünnepi szentmisét a Szent Adalbert Központ kápolnájában.

A szabadság Lelke

Szerző:

A megújulás ideje

 

Napjaink legfontosabb témái közé tartozik a szabadság, az emberi önrendelkezés, az autonómia. Közéleti vitáink, a jogalkotás körüli csatározások, s nemegyszer még a tudományos kutatások vagy a művészeti alkotások is azt a kérdést járják körül, miként lehet az ember leginkább szabad. Az önbeteljesítés, a külső kényszerektől való mentesség mércéje a végső célként feltételezett szabadságnak. Minden és mindenki, aki korlátozza választásainkat, a szabadság ellensége. Az újkor számára a vallás, sőt maga Isten is ellenféllé vált. Megszületett az axióma: az ember nem szabad, amíg van Istene. Aki fel akarja szabadítani önmagát, annak Isten ellenében, akár az ő „halálán” keresztül kell állítania önmagát, saját önrendelkezését.

Nem lehallgatni, hanem meghallgatni

Szerző:

 

A Panorama című olasz lap október 31-i számában nyilvánosságra hozott vélemény szerint az amerikaiak lehallgatták XVI. Benedek pápát, a pápaválasztásra érkező bíborosokat és Jorge Bergoglio bíborost (Ferenc pápát) is. Az Olaszországban lehallgatott több mint negyvenhatmillió telefonbeszélgetés között voltak vatikáni hívások is. A konklávét természetesen nem tudták lehallgatni, mert oda nem lehet bevinni mobiltelefont.